
Május 25-én Szegeden, a megyeházán hivatalosan is bejelentik, hogy június 4-től megváltozik a megye elnevezése. Pontosabban bővül: Csongrád-Csanád lesz ismét.
A Magyar Országgyűlés 2017 október 3 -án fogadta el azt a határozatot (140 igen és 22 tartózkodás mellett), mely Csongrád megye nevét Csongrád-Csanád névre módosította, mégpedig 2020 június 4 -től, a trianoni diktátum aláírásának 100. évfordulójától kezdődően.
A határozat elfogadását követően közös nyilatkozatban üdvözölték az egykor Csanád vármegyéhez tartozó települések polgármesterei az Országgyűlés döntését
A döntés történelmileg indokolható, eszmeileg pedig érthető, hiszen a Trianonban szétszakított Magyarország egyesítésének és összefogásának vágyát szimbolizálja. A vármegyék száma történelmünk során folyamatosan változott. Államalapító Szent István király időszakában 48 vármegye létezett, Kossuth Lajos idején 49 vármegye követei ültek az alsóházban, a dualizmus végére (1918) pedig már 63 vármegye (+ Fiume körzet) alkotta a magyar közigazgatás alapját.
Harmat Árpád Péter a Vásárhelyi Lokálpatrióták blogban részletesen feldolgozta a vármegye történetét.Ebből idézünk:
Csanád vármegye évezredes múltra tekint vissza, hiszen 1028 -ban jött létre, amikor az István hűségére tért (korábban Ajtonyt szolgáló) Csanád vezér a nagyőszi csatát követően, Ajtonyt legyőzve, közigazgatási egységgé szervezte a területet. Csanád a hűségéért ispáni rangot kapott és ő lett a megye névadója is. Ekkoriban Csanád vármegye hatalmas országrészt foglalt magába: mélyen elnyúlt Szegedről keletre és délre is, része volt a mai Csongrád és Békés megyék egyes területei mellett Torontál, Temes, Arad, Krassó illetve Keve vidéke is.
Csongrád vármegye is ősi eredetű, Szintén István korában jött létre, Ajtony legyőzését követően. Eredetileg messze délre is lenyúltak bizonyos részei. Legfontosabb települései közül Szeged, már egy 1183 -ben kelt oklevélben említésre kerül Ciggedin néven, mint a Maroson zajló sókereskedelem legfontosabb állomása. A két megye: Csanád és Csongrád egymás mellett virágzott évszázadokon keresztül, ám számtalan határmódosuláson estek át.
A megyék szempontjából fontos szakaszhatárt jelentett a Kiegyezés (1867) és az azt követő 1876 -os megyerendezés, amikor megszüntették a különleges státuszú kerületeket és a vármegyéket tették a közigazgatás kizárólagos alapformájává.
A dualizmus korának vármegye-listájában szerepelt egyszer Csongrád-megye (Szentes központtal) és külön Csanád vármegye is. (Makó központtal) Csanád vármegye egyrészt tartalmazta Makó körzetét, másrészt a mai Békés megye dél-nyugati "sarkát" a Csanádapáca - Kevermes vonalig, vagyis benne volt Csanádapáca, Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kunágota is (de Tótkomlós, Orosháza már nem). Parányi, alig 1715 km2 -es kis megye volt (összehasonlításul: a mai Csongrád megye területe 4261 km2).
Az 1876 -os megyerendezés egészen az 1918 -as esztendőig maradt érvényben, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával, majd 1920 -ban a trianoni békediktátum megszületésével teljesen új közigazgatási rendszert hoztak létre. Az új rendszert az 1923 -as rendezés iktatta törvénybe az 1923. évi XXXV. törvénycikk alapján. A jogszabály II. fejezete hét közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyét hozott létre 17 korábbi vármegye területeiből. Az ország egésze pedig 25 vármegyére tagolódott. A törvény alapján megszületett: "Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye", melynek székhelye továbbra is Makó maradt, de a határok némileg módosultak, hiszen a hazánktól Trianonban elvett és a szomszédos országoknak juttatott Torontál és Arad vármegyékből parányi nálunk maradt területeket is betagolták a Makó központú, hosszú nevű csanádi vármegyébe.
Később az első, majd második bécsi döntések (1938, 1940) módosították az országhatárokat, de Csanád vármegye határai nem változtak jelentősebben. Aztán következett a második világháború és a határok visszatértek (apró korrekciókkal) a trianoni határvonalakra, a Csanád, Arad Torontál megyenév pedig 1945 -ben egyszerűen csak Csanád vármegyére rövidült. Később, 1950 -ben egy jelentősebb megyerendezés teljesen átalakította a közigazgatási területeket.
A vármegye megnevezés helyett egyszerűen megye lett az alapegység a közigazgatásban és 25 helyett csak 19 lett kialakítva.
Az 1950 -es megyerendezés megszüntette Csanád vármegyét, melynek egy része Békés, másik része Csongrád megyékbe lett betagolva.
A 2017-ben hozott döntésnek van tehát történelmi alapja, ráadásul a mai Csongrád megye egy jelentős része, Makó központtal ténylegesen is Csanádhoz tartozott.
Érdemes megjegyezni, hogy a névváltoztatás a megye számára nem jelent nagy kiadást, viszont az összes olyan állami szervnek, intézménynek, hivatalnak, szociális intézménynek is váltania kell, amely a megye nevét is viseli. Ki kell cserélni a közúti táblákat, át kell nevezni a térképeket, tankönyveket, hogy csak néhányat említsünk.