Minden évben 10- 12 ember hal bele a szén-monoxid mérgezésbe. Vajon a nyílászárók cseréje hány esetben a tragédiák közvetett-közvetlen oka.  

A Mérnöki Kamara szerint fontos, hogy minden nyílászárócsere átgondoltan és ellenőrzötten történjen, amennyiben ugyanis szűk látókörűen csak az energiatakarékosság szempontjaira figyelünk, akkor jöhet a fejfájás, a penészesedés, a CO-mérgezés, és legrosszabb esetben a tragédia.
Tudomásul kell venni, hogy nem csak az ember, a tüzelőberendezés, hanem a lakás is igényli a friss levegőt. Sokan úgy érvelnek, hogy majd gyakrabban nyitják ki az ablakot, amire persze éjszaka nem kerül sor, így „érthetetlen okból” (a szén-dioxid feldúsulása miatt) fejfájással ébrednek.

A nyílt égésterű tüzelőberendezések a helyiségből veszik, vennék az égési levegőt, ami viszont a nyílászárócsere után nem pótlódik, hiszen az új ablak és ajtó mintegy levákumolja a lakást. Mérések bizonyítják, hogy ilyen esetben a legjobb minőségű tüzelőberendezések is CO termelővé válnak, és mérgezést okoznak, okozhatnak.

Egy 4 tagú család életvitele (mosakodás, mosás, főzés stb.) következtében naponta több, mint 10 liter víz (pára formájában) kerül a lakás levegőjébe, ami megfelelő szellőztetés nélkül penészesedéshez vezet.

Ezen indokok miatt javasolják a szakemberek, hogy az energetikailag fontos nyílászárócsere előtt épületgépész vizsgálja meg a jó légszigetelés belső komfortra gyakorolt hatását, és tegyen javaslatot a kiegészítő beavatkozásokra (kontrollált levegő-bevezetők beépítésére, vagy szabályozott gépi szellőztetésre stb.)

Így kerülhető el, hogy a - még pályázati támogatás mellett is - sok pénzbe kerülő ablakcsere után a lakó ne kerüljön sokkal rosszabb helyzetbe.