Szobrász, festőművész és irodalomtörténész kapta idén a Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata, valamint a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány díjait.
Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban augusztus 19-én délelőtt 10 órától tartotta ünnepi megemlékezését, melyen Gémes László elnök adta át a vármegye kitüntető elismeréseit. Návay Sándor Csongrád-Csanád Vármegye Alkotói Díjban részesült.
Gémes László, Csongrád-Csanád Vármegye Közgyűlésének elnöke köszöntő beszédében elmondta, hogy Szent István bátor döntése nélkül nem lenne ma erős, önálló és független Magyarország, miképpen dédszüleink, nagyszüleink és szüleink döntése nélkül sem lehetnénk itt. Kellett, hogy ők is merjenek igent mondani az életre és ránk. Ezekből az igenekből épül a közösségünk!
További két hódmezővásárhelyi személy kapott díjat idén, egy helyi kezdeményezés nyomán. Augusztus 19-én a BFMK-ban a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány szervezésében adták át a Boldog Gizella-díjat. A Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány 6 éve hozta létre a díjat azon köztiszteletben álló személynek, aki példamutató polgári gondolkodásával, vagy hosszú időn át folytatott munkásságával kimagasló érdemeket szerzett Hódmezővásárhelynek és megbecsülést érdemelt ki a közösségtől.
Idén Sonkoly Tibor festőművész és Dr. Imre Mihály irodalomtörténész, irodalomtudós professzor vehette át a kitüntetést. Imre Mihály irodalomtörténész, a Bethlen Gábor Református Gimnázium legendás tanára, Sonkoly Tibor festőművész a kortárs vásárhelyi művészeti élet egyik kiemelkedő alakja.
A díj elnevezése: Boldog Gizella-Díj – Civis fidelis urbis nostri Hodmezovasarhelyienses. A díj Boldog Gizella királyné Szent István király feleségéről kapta elnevezését, aki keresztényi lelkülettel és alázattal tett tanúbizonyságot fogadott nemzete iránti hűségéről egész élete során.
Návay Sándor 1955. január 1-jén, Hódmezővásárhelyen született. Művészeti tanulmányait a szegedi Tömörkény gimnáziumban kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol Szabó Iván és Bráda Tibor voltak a mesterei. A különböző szobrászati technikák közül a bronzöntés varázsolta el, amit a mai napig alkalmaz. Első köztéri alkotása Funkcionális plasztika címmel 1981-ben Debrecenbe készült, számos munkája látható Hódmezővásárhely és a környező települések utcáin, terein, legutóbb pedig tavaly avatták fel a hortobágyi kitelepítettek emlékét őrző szobrát a Dóm téren. 1985-ben egyik alapító tagja volt a németországi Iserlohnban működő Nemzetközi Bronzöntő Művésztelepnek. Rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi alkotótáboroknak, kiállításoknak.
Návay Sándort 2022-ben kapta meg a Boldog Gizella-díjat.
Imre Mihály 1946. június 10-én született Hódmezővásárhelyen, ahol alsó- és középfokú tanulmányait is végezte. 1970-ben Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen magyar-történelem szakos gimnáziumi tanári diplomát szerzett. Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Gimnázium tanára lett, majd 1981-től 1988-ig Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén dolgozott, oktatta a régi magyar irodalmat, és aktívan részt vett a tudományos életben. Kutatásai során főként két református lelkész, költő, író: Szőnyi Benjámin és Szenczi Molnár Albert munkásságát vizsgálta. Imre Mihály első monográfiája Magyarország panasza címmel jelent meg a nemzetközi toposzkutatás eredményeinek hazai forrásokra való alkalmazásáról, jelentős szakmai elismerést kiváltva. 1988-ban meghívták a Debreceni Egyetem irodalomtudományi intézetébe, ahol jelenleg professor emeritus.
Sonkoly Tibor 1943. május 10-én született Hódmezővásárhelyen. Általános iskolai tanulmányai során Csikós Miklós festőművész szakkörébe járt, majd középiskolás korában Füstös Zoltán, majd Fodor József vezette Városi Képzőművészeti Kört látogatta. Pályájának elején segítségére voltak a Vásárhelyen és Mártélyon élő, illetve az idelátogató művészek. 1970-1974 között elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakát. Közben reklámgrafikusként és plakátfestőként dolgozott. Majd 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Általános Iskolában rajzot tanított. 1974 óta mutatkozott be országos kiállításokon, 1989-ben óta a Vásárhelyi Őszi Tárlat rendszeres résztvevője. Munkásságát végig kíséri városi közéleti tevékenysége. Számos gyermekrajz-kiállítás zsűrizésén, rendezésén dolgozott, szerepet vállalt városi rendezvények dekorációinak, színpadi díszleteinek megvalósításában. Öt évig vezette a Városi Képzőművészeti Kört, illetve több kiállítás rendezésére, megnyitására kérték fel. Tagja lett az önkormányzat Civil Senatus kulturális bizottságának és a Közalapítvány a Hódmezővásárhelyi Művészetekért kuratóriumának.
