Február 22-én a hódmezővásárhelyi Emlékpontban mutatják be Dr. Mezey András ’Hittan a katakombákban. A Csongrád megyei nem hivatalos ifjúságpasztoráció története, 1946-1980’ című könyvét.
Ha katakombát hallunk, a rómaiak jutnak eszünkbe, a feltárás óta esetleg a pécsiek. Az első néhány század egyházüldözéseinek korában a még csak cseperedő Jézus-mozgalom a városon kívüli temetőkben találkozott, ott ünnepelte és gyakorolta a megváltás és a szolidaritás ajándékait. Sokak számára meglepő, hogy a kommunista, majd a szoftkommunista egyházüldözés és egyház-ellenőrzés korszakában Magyarországon is létezett katakomba-egyház. Szegeden és Csongrád megyében is. Ennek a történetnek járt utána doktori disszertációjában Mezey András történész, az SZTE könyvtárának munkatársa - írja a Tiszatájban Máté-Tóth András.
A sikeresen megvédett értekezés most kibővítve és kissé átdolgozva megjelent az Új Ember kiadó gondozásában.
A kötet az 1946 és 1980 közötti korszak feldolgozására vállalkozott. Forrásai levéltárak, sajtóanyag és számos adatközlő, akikkel a szerző egyszer vagy többször interjúkat készített.
Az Új Ember Kiadó gondozásában tavaly év végén megjelent csaknem négyszáz oldalas munkában Hódmezővásárhelyt érintő részek is vannak. Külön fejezet dolgozza föl a Majoros Mária Ármella domonkos nővér által vezetett - és az akkori állambiztonság által "Apostolok" fedőnévvel jelzett - csoport tevékenységét, valamint a "Páter Huligán" becenevet kapott Barotai Péter Endre szervezésében az 1970-es évek elején működött kisközösségi mozgalom történetét.
A kötetet február 22-én (hétfőn) 17 órakor a hódmezővásárhelyi Emlékpontban mutatják be. A szerzővel Dr. Miklós Péter, az Emlékpont vezetője beszélget.
