Július 20-án délután öt órakor tartották a Nagygyörgy Ágnes szobrászművész által készített szobor avatóünnepségét.
Fotók: Varga András (VH)
"Mindig mélyen éreztem és átéltem azokat az eltéphetetlen kapcsokat, melyek élőlény mivoltunkban a társadalmi meghatározottságok mögött összekötnek bennünket a természettel és a létezéssel. A fényképezőgépet a festészet mellett, mint a vizuális kifejezés egy másik eszközét kezdtem használni, mert rá kellett döbbennem arra, hogy az egyszeri természeti csodát az ecsettel nem tudom tetten érni…” írta jegyzeteiben Nagygyörgy Sándor, akinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a Mártélyi Holtágról készült számtalan gyönyörű fotója ismertté tette ennek a tiszai tájnak különleges természeti atmoszféráját.
Még élénken élhet a vásárhelyiek emlékezetében az egykori Korzó Mozi előcsarnokának a falát díszítő sok természetfotója. Éppen úgy emlékezhet tucatnyi kiállítására, köztük a hódmezővásárhelyire, amelyet hat évvel halála után, 1999-ben rendeztek. A természetfotózás, a vadfotózás volt a mindene, erről számtalan hazai, osztrák, német – elsősorban vadászati, természeti és fotószakmai magazin – megjelenése is bizonyít. Bejárta az egész világot, mindenhol a természet szépségeit merevítette állóképbe, de kedvelt - mondhatni visszatérő – témája volt Mártély. Így aztán érthető, hogy Mártély község Önkormányzata a hatvanéves korában 1993-ban elhunyt Nagygyörgy Sándor fotóművész emlékére készített szoborkompozíciónak, a Faluháza előtti parkban adott helyet.
Július 20-án délután öt órakor tartották a Nagygyörgy Ágnes szobrászművész által készített szobor avatóünnepségét, amelyen családtagjai, nagy számú ismerősei, fotóművészek voltak jelen. Köszöntőt Balogh Jánosné, polgármester mondott, majd a művészre Gera Mihály újságíró és Dr. Gyulai József egyetemi tanár emlékezett.
Az avatóünnepséggel egy időben a Faluházban fotókiállítás nyílt Nagygyörgy Sándor mártélyi felvételeiből.
