Minden ember a maga boldogságának kovácsa, de mint az egy alapos felmérésből kiderült, azért nem mindegy hol élünk. Egy felmérés szerint Magyarország két legboldogabb régióinak egyike a Dél-alföldi. A Csongrád Megyében élők viszont átlagosan boldogok’.
Életmódfejlesztő zenés estjeivel, előadásaival Hódmezővásárhelyen is többször járt Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és Prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője sajtótájékoztatón mutatta be a Boldogságtérképet, amihez hasonló kutatás még nem készült Magyarországon.
A részletes felmérés rávilágít, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és az milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal, vagy éppen az iskolázottsággal.
Érdekes kérdésekre ad választ az a nemrégiben bemutatott boldogságkutatás, melynek eredményeként megrajzolták Magyarország Boldogságtérképét. A felmérés egyedülálló, hiszen különböző szociális tényezők és a boldogság eléréséhez és megtartásához szükséges képességek közötti párhuzamok segítségével mutatja meg, hogy hol és mennyire boldogok a magyarok.
Bagdi Bella, a Boldogságprogram szakmai irányítója büszke az eredményekre: „Örömmel tölt el, hogy a mi nevünkhöz fűződik egy olyan kutatás, amihez hasonló még sohasem készült Magyarországon. Az eredményekből kiderül, hogy az ország lakóinak boldogságszintje széles skálán mozog, vagyis a közhiedelemmel ellentétben nem olyan búskomor nép a magyar, mint azt sokan hiszik.” – mondta a szakember, majd hozzátette, hogy a felmérések a további munkáját is segítik majd.
„Az eredmények arról is árulkodnak, hogy melyik hazai régiókra kell fókuszálnunk a Boldogságprogrammal, vagyis hol van szükség arra, hogy megtanítsuk az embereket boldogságuk növelésére. Ez nem jelent mást, mint a negatív hatásokkal való megküzdést, és a pozitív élmények minél tovább tartó megélését. Ezek mind tanulható képességek, és fontos tudni, a boldogság a saját kezünkben van!”
Az ELTE Pozitív Pszichológiai Laboratóriumának vezetője, Prof. Oláh Attila a felmérés szakmai vezetőjeként járult hozzá a Boldogságtérkép sikeréhez, az eredményeket ő részletezte: „Rengeteg érdekességgel szolgálnak az adatok, melyek más, nemzetközi kutatásokkal is összehasonlíthatóak. Kiderült többek között, hogy a nők mindenhol boldogabbnak vallották magukat, de az is, hogy minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói, illetve, hogy a magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a „mentális egészség csúcsán” vannak.
Összességében elmondható, hogy boldogabbak a nők, a kistelepüléseken élők, 30-50 közöttiek, családos és diplomás nyugat-magyarországiak, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és annak fenntartása terén. A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok – minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek az életükkel. Kijelenthetjük tehát, hogy a boldogságot a társas kapcsolatokban kell keresni!”
