Egykor a keleti germán nyelvű gepidák jelenléte meghatározó a volt Kárpát-medencében. Vásárhely régészeti múltja bővelkedik gepida lelőhelyekben és leletekben.
Hódmezővásárhely rendkívül gazdag régészeti múltja bővelkedik gepida lelőhelyekben és leletekben, amelyek újraértékeléséről Masek Zsófia, a Régészeti Intézet tudományos titkára számol be előadásában január 26-án, szerdán 17 órai kezdettel, a Tornyai János Múzeum Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti sorozatának soron következő estjén.
Mintegy két évszázadon át – a hunokat követően, az avar kort megelőzően ‑ a keleti germán nyelvű gepidák jelenléte meghatározó a volt Kárpát-medencében, különösen a Tisza-vidéken és Erdélyben. Hódmezővásárhelyen és környékén a 19. század vége óta több mint harminc gepida lelőhely ismert, amelyek közül kiemelkedik a kishomoki temető. A feltárt és a Tornyai János Múzeumban őrzött kerámiaanyagok összegző értékelése azonban a 21. századig váratott magára. Masek Zsófia régész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos titkára e lelőhely-revízión és annak eredményein keresztül mutatja be a gepida népcsoport Tisza-vidéki megtelepedését.
