Nemrég kiderültek a felvételi ponthatárok, így kezdetét vette az őrült hajsza a jobbnál jobb albérletek, vagy épp a piacon „maradt”, még bevállalható lakások után.
Képünkön "friss albérletes" egyetemisták Budapesten
Hódmezővásárhelyről és a környező településekről is több száz új főiskoia és egyetemi hallgató „kel útra” Budapest, Pécs és a többi egyetemi város felé. De például az olvasóink is ismernek olyan családot, ahol a Szegedi Tudományegyetemre felvételt nyert fiatal is inkább Szegeden lakik, a napi bumlizás helyett.
Sok most szobát/lakást kereső fiatal és szüleik életéből kimaradt a ’lakásbérlés’, vagyis újdonság, ezért érdemes óvatosnak lenni. Összeszedtünk néhány fontos tudnivalót, amit akkor is érdemes megjegyezni, - ami mostanában egyre népszerűbb - ha többen összeállva vesznek ki egy lakást:
Szinte minden lakáskiadásnál a szerződés megkötésének feltétele a bérlő részéről kaució fizetése. Ha a felek kaució átadásában állapodnak meg, annak összege nem haladhatja meg a bérleti díj háromszorosát. Ellenkező esetben a bérlő a bíróságtól kérheti annak mérséklését.
A bérlő egyik legfontosabb kötelezettsége a bérleti díj rendszeres, határidőben történő, teljes összegű fizetése. Jó, ha tudjuk, hogy a bérbeadót zálogjog illeti meg a bérleti díj és a felmerült költségek erejéig a bérlőnek a lakásban lévő vagyontárgyaira. Ez azt jelenti, hogy a bérbeadó mindaddig, ameddig a zálogjog fennáll, megakadályozhatja az érintett vagyontárgyak elszállítását.
A bérleti díj nagyságán túl állandó kérdés, hogy mennyibe kerül a lakás fenntartása, mekkora rezsiköltséggel kell számolni. A bérbeadó épp ezért az épületre, a lakásra vonatkozó, energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötését megelőzően köteles a bérlőnek bemutatni, a szerződéskötéskor pedig átadni.
Nagyon fontos lakáshasználat esetén a költségviselés kérdése is. Ki fizesse a villanykörte kicserélésének, vagy épp a konvektor javításának költségét? A válasz: a lakás fenntartásával járó kisebb kiadások a bérlőt, a nagyobbak pedig a bérbeadót terhelik. Ennek megfelelően a bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, a központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról is.
A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásával, felújításával, azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó, ennek hiányában pedig a karbantartással/felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással/cserével kapcsolatos kiadások a bérbeadót terhelik.
Ami pedig a jogok és kötelezettségek ismerete mellett szintén nagyon fontos: a bérlők ne hagyják magukat átverni. Legyenek résen és figyeljenek az árulkodó jelekre. Az ilyen esetek elkerülése érdekében, legyenek mellettünk tanúk, ellenőrizzük a bérbeadó személyazonosságát, nézzük meg a tulajdoni lapot a földhivatalban és lehetőség szerint mindent rögzítsünk írásban.
Ha a lakásban, az épületben, vagy akár a berendezésekben a bérlő vagy a vele együtt lakók magatartása miatt keletkezik kár, a bérbeadó a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti. Az épület felújítása, vagy a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.
A bérlő persze a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére maga is elvégezheti, ha a bérbeadó kötelezettségének nem tesz eleget.
Nagyon fontos joga a bérlőnek, hogy a szerződést felmondhatja, ha a lakás állapota az egészséget veszélyezteti. Erről a jogról érvényesen lemondani nem lehet.
A bérlő másik fő kötelessége, hogy a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használja. A bérbeadó ezt, és ez egyéb kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerződésben meghatározottak szerint többször ellenőrizheti. A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.
A lakást albérletbe adni csak a bérbeadó hozzájárulásával lehetséges. A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, unokája kivételével - kizárólag a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
Sok bérlő fél attól, hogy mi történik akkor, ha a tulajdonos egyszerűen eladja a lakást a "feje felett". A bérlő köteles megengedni, hogy aki a lakást meg kívánja venni, az azt szükségtelen háborítás nélkül megtekinthesse. Ha pedig sor kerül az adásvételi szerződés megkötésére is, a régi bérbeadó helyére az új tulajdonos lép, a bérlet pedig továbbra is fennmarad. A lakás új tulajdonosa csak akkor jogosult a bérletet felmondani, ha az határozott időre jött létre és őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.
Legyünk tisztában azzal is, hogy ha a határozott időre kötött szerződésben megállapított idő eltelte után a bérlő a lakást tovább használja, és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik, a szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át.
