Éppen egy évvel ezelőtt vette át az Emlékpont vezetését a szegedi születésű Miklós Péter történész-muzeológus.
A Vásárhelyi Hírek az elmúlt év egyenlegének megvonására kérte az intézményvezetőt, aki számára nem volt ismeretlen a közgyűjtemény, hiszen a teológus végzettséggel is rendelkező tudományos szakember az Emlékpont megnyitása óta rendszeresen tartott előadásokat és vett részt tudományos konferenciákon.
Mint mondta, számára az egyik legfontosabb cél volt és lesz a kultúraközvetítés-ismeretterjesztés, hogy az Emlékpont ne csak a fiatalok, hanem a vásárhelyiek valamennyi generációja számára nyitott intézmény legyen. Ezt szolgálják a diákok részére a kihelyezett rendhagyó történelem órák, a történelmi szabadegyetem, a SZE-EM. [szempont] sorozat, az időszaki kiállítások és a konferenciák.
2015-ben 50 rendezvény volt, ezek közül Miklós Péter kiemelte a huszadik századi történelmi eseményeket felidéző tudományos tanácskozásokat. A hetven évvel ezelőtti földreform, az első világháború, a trianoni békediktátum, vagy az 1945. évi magyarországi parlamenti választások volt a téma többek között.
Az intézményvezető azt is elmondta, hogy nagyon népszerűek voltak a Nemzeti Emlékezet Hete programjai. Emlékezetes volt az ötven éve elhunyt Mindszenty József bíboros életpályáját fölidéző előadás is.
(Itt kell megjegyezni, hogy Miklós Péter jegyzi azt a 2014-ben megjelent könyvet, amely a nehéz sorsú, kényszerű bezártságban évtizedeket töltött bíboros életében az 1944 és 48 közötti koalíciós éveket veszi górcső alá.)
Az igazgató arról is beszélt a Vásárhelyi Híreknek, hogy számára meghatározó az intézmény tudományos kutatómunkája, remek szakemberek igyekeznek feldolgozni az 1945 utáni időszakot, van még bőven tennivaló.
Része ennek a kapcsolat a Veritas Történetkutató Intézettel és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívummal is. Hozzátette, ki kell használni, hogy az Emlékpont az egyetlen vidéki intézet, amely a rendszerváltozás előtti évtizedek kutatására jött létre.
Az idei tervekről kérdezve Miklós Péter elmondta, több rendezvény, időszaki kiállítás van tervbe véve, legközelebb január 19-én lesz egy konferencia, amely a németek kitelepítésével foglalkozik, február elsején pedig a köztársaság kikiáltásának 70. évfordulójára emlékeznek szintén egy konferencia keretében. Nem utolsó sorban pedig 2016 nyarán ünnepli 10 éves fennállását az Emlékpont, erre is készülnek.
Több időszaki kiállítás is lesz, természetesen az apropó idén is az I. Világháború. Az Emlékpont következő időszaki kiállításának a témája egy megrendítő történet. A Szamársziget szellemkatonái című kiállításból megtudhatjuk, hogy 1915 késő őszén 80 ezer osztrák–magyar katona esett hadifogságba. A központi hatalmak támadása elől menekülő szerb katonaság és civil lakosság előtt terelték őket végig a Balkánon. E fogolytömeg 67 százaléka a történelmi Magyarország területéről származott. A kéthónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés balkáni halálmarsként vonult be a történelembe. A foglyok maradékát – a már csak 23-24 ezer életben maradt embert – az albániai Valona kikötőjében hajózták be az olaszok, s a kietlen szardíniai vesztegzár- és börtönszigetre, Asinarára szállították.
Miklós Péter elmondta, az Emlékpont folyóiratát – az Emlékeztetőt – az eddigi online mellett 2016-tól nyomtatott formában is megjelentetik. Az első és második lapszám hamarosan megjelenik.
Emellett Emlékpont Könyvek címmel indul új sorozat, amelynek első kötete –Vincze Gábornak a vásárhelyi református egyház elleni kommunista föllépést bemutató kismonográfiája – tavasszal jelenik meg.
A Vásárhelyi Hírek kérdésére Miklós Péter elmondta, a szélesebb közönség számára idén is lesznek vidám, rendhagyó, emberközelibb, interaktív rendezvények, például továbbgondolva a Múzeumok éjszakája sikeres programjait. Miklós Péter hangsúlyozta, az Emlékpont a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ mellett a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ része, így az idei esztendőben is az összintézményi gondolkodás jegyében tervezik a rendezvényeket.
Miklós Péter 1980-ban született Szegeden. Középiskolai tanulmányait a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban végezte, majd a Szegedi Hittudományi Főiskolán tanult teológiát, ahol 2002-ben vehette át hittanári diplomáját. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2004.ben szerzett történelem szakos bölcsész és középiskolai tanári oklevelet. 2012 óta a történettudományok doktora. A Móra Ferenc Múzeum tudományos munkatársaként, a SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft. vezetőjeként is dolgozott; oktat a szegedi egyetemen, valamint a Kodolányi János Főiskola címzetes docense. A püspöki székhelyen működő egyháztörténeti kutatócsoport tagja. Kutatási területe a magyar katolicizmus 19-20. századi története, a koalíciós évek párttörténete és politikai élete, valamint Szeged és a dél-alföldi települések hely-, művelődés- és társadalomtörténete.
Több mint féltucatnyi könyv, másfél száz publikáció szerzője és tudományos konferenciák rendszeres előadója. Történészi hivatása egyben hobbija is, sokat olvas, és fontosnak tartja, hogy a múltat és a keresztény-nemzeti értékrend alapjait ismeretterjesztő előadások, cikkek segítségével tárja a nyilvánosság elé. Az elmúlt években közéleti-politikai szerepet is vállalt a Fidesz-KDNP-pártszövetségben és a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért alapítvány kuratóriumában. 2010-ben Újszentiván polgármester-jelöltjeként is megmérette magát. Nős, felesége tanár, két gyermek édesapja.
