A kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódó programsorozat részeként az Emlékpontban kiállítás nyílt, valamint dokumentumfilmet vetítettek.
Február 23-án a kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódó programsorozat részeként a Paraszt Párizs teremben március 10-ig megtekinthető tárlaton az 1956-os forradalom és szabadságharc huszonhárom résztvevőjének portréja látható, míg a konferenciateremben Stefka István Az üldözött Bethlen című kreatív dokumentumfilmjét láthatták az érdeklődők.
– Kiss Adél, Oláh Katalin Kinga és Oláh Mátyás László hét olajfestményén és tizenhat gipsz- és terrakottaszobrán ötvenhatos portrék, arcok, szereplők jelennek meg, akik politikusként, mint Bibó István, vagy Nagy Imre, egyházi vezetőként, mint Mindszenty József, vagy utcai harcosként, mint Angyal István vettek részt a forradalom alakításában. A portrék, amelyek sorsokat is megjelenítenek, sajátos látásmóddal és művészi igénnyel készültek, s bemutatják a forradalom sokszínűségét. Mivel tudjuk, hogy az ötvenhatos szerepvállalás üldöztetéshez, bebörtönzéshez, kivégzéshez vezetett, ez mindannyiukat a kommunizmus áldozatává teszi – jelentette ki megnyitójában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője.
A kommunizmusnak világszerte százmillió halálos áldozata volt, áldozatok a hadifoglyok, akik embertelen körülmények között voltak kénytelenek a Szovjetunióban élni, a kényszermunkatáborba hurcolt hétszázezer magyar, akik közül háromszázezren nem térhettek élve haza – erről Vágó János önkormányzati képviselő szólt köszöntőjében, rámutatva: fontos, hogy azok az erők, akik a más véleményt képviselőket börtönbe zárták, vagy akasztófára küldték, soha ne kerülhessenek hatalomra.
A megnyitót követően Stefka István kreatív dokumentumfilmjét tekinthették meg az Emlékpont konferenciatermében a látogatók. A vetítést követően Zeman Ferenc, az intézmény történésze beszélgetett az alkotóval, aki elmondta: alacsony költségvetéssel készült a film, amelynek főszereplője szerinte a méltatlanul elfelejtett politikus volt, aki Trianon után a gazdaságilag tönkretett országban képes volt felrázni a nemzetet.
A megszállók Bethlent a Szovjetunióba hurcolták, tartva attól, hogy amennyiben a polgári erők oldalán politikai szerepet vállal, megnehezítette volna a kommunista hatalomátvételt, amely még a Vörös Hadsereg árnyékában is csak választási csalással sikerült a moszkovitáknak. A bemutatón Stefka István hangsúlyozta: a magyar történelemnek számos olyan része van 1848-tól napjainkig, amelyet a történészeknek fel kell tárni és filmes eszközökkel a nagyközönséggel is meg kell ismertetni.
