A Hódmezővásárhelyen működő vállalkozások fejlődéséhez jól képzett és megfelelő számú munkavállalóra van szükség - hangsúlyozta Hegedűs Zoltán alpolgármester csütörtökön.

A politikus a város szakképző intézményeinek átfogó fejlesztése érdekében indított projektet bemutató konferencián elmondta, a vállalkozások azt várják az iskoláktól, hogy az iskolákból kikerülő diákok jól hasznosítható gyakorlati tudással rendelkezzenek.

Ezt elősegíti, hogy a cégek ma már sokkal nyitottabbak a gyakorlati képzésre, s ez részben annak köszönhető, hogy egyszerűbbé vált a tanulók foglalkoztatása - mutatott rá az alpolgármester, hozzátéve, a technológia fejlődésével egyre nagyobb igény lesz magasan képzett szakemberekre.

Hegedűs Zoltán kiemelte, kormányzati döntésre van szükség ahhoz, hogy azok a fiatalok is egy szakma elsajátítása mellett döntsenek, akik a szakképzésben egyébként kitűnő eredményeket érhetnének el, a gimnáziumokban viszont csak küszködnek.

Árva-Nagy Sándorné, a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum főigazgatója elmondta, az intézmény 453 millió forint uniós támogatást nyert el a szakképzésben tanulók, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére és az alapkészségek fejlesztésének támogatására.

Szólt arról, hogy 2020 közepéig a centrum négy városban működő nyolc tagintézményét érintő fejlesztéstől a lemorzsolódás csökkenését, a célzott tanulócsoportos fejlesztésben résztvevő diákok tanulmányi eredményeinek javulását várják, és azt, hogy a pedagógusok új tananyagokat és oktatási módszereket alkalmazzanak.

A 4300 diákot oktató centrumban pedagógus- és vezetői továbbképzések indulnak, az infrastruktúrafejlesztések mellett az oktatást segítő eszközöket szereznek be. A tanulói életpályát segítő szolgáltatások indulnak, tehetséggondozó, készség- és képességfejlesztő programok valósulnak meg, többek között szakmákon átívelő, korszerű módszereket alkalmazó digitális közösségi alkotóműhelyt alakítanak ki.

A megoldást találni, ezeknek a megvalósítása sürgető feladat, mert – mint az nyilvánosságra került - egyre népszerűtlenebb hiányszakmák, eredménytelen a Hídprogram, lemorzsolódás, elöregedő pedagógusok - ez jellemzi a szakképzést egy a kormánynak készült, nem nyilvános jelentés szerint. Az mfor.hu által beszerzett vizsgálat szerint hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából készült 2017 júniusi jelentésből.

A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó Arany János Programok és a Hídprogramok sem javítottak sokat a helyzeten. Előbbiekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, a jelentés szerint itt "feltétlenül szükséges a kedvezőtlen tendencia megfordításához szükséges lépések kialakítása.

Problémát okoz a pedagógushiány és a tanárok elöregedése is. Miközben a kormány nyilvánosan tagadja, hogy hiány lenne pedagógusokból, a jelentésben feltüntetett adatok szerint a középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2016/2017. tanévben 306-tal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 913-mal kevesebb, mint a 2014/2015-ös tanévben. Hosszabb időtávra visszatekintve, 3899 fővel kevesebb, mint a 2007/2008-as tanévben. A jelentés szerint a szakközépiskolákban tanítók száma csökkent jelentősen: a 2012/2013-as tanévben 8910, a 2016/2017-es tanévben már csak 7382 főt tett ki.