December 7-én folytatódik a Tornyai János Múzeumban a Korok, kultúrák, lelőhelyek című régészeti előadássorozat.

A december 7-én következő rész előadója ismét Lajkó Orsolya, aki tavasszal  a Hódmezővásárhely belvárosában feltárt, közel 6000 kerámiatöredékből álló leletegyüttes vizsgálatán keresztül mutatta be a 17. századot

Dr. Lajkó Orsolya régész, aki a szegedi Móra Ferenc Múzeum Műtárgyvédelmi és Régészeti Osztály vezetője, több évig dolgozott a Tornyai János Múzeumban. 

Hasonlóképpen mint tavasszal, most is izgalmas és rendhagyónak mondható „Veres fazék, tokános tál, paraszt csupor” című vetítéses előadásában a 16-18. századi edényművességen keresztül mutatja be a kor étkezésikultúráját, udvartartását .

„A kerámiakutatás az egyik általam nagyon szeretett téma, mert megvan benne a régészet, a néprajz és a történettudomány közötti kapcsolat”- mondta a Vásárhelyi Híreknek Lajkó Orsolya.

A régésznő szerint az újkori edényművességen keresztül több tudományág vizsgálati eredményeit felhasználva nyílhat lehetőség a valóságot leginkább közelítő, teljesebb kép megrajzolására. Ebben a komplex kutatásban - bármennyire is különösen hangzik - a régészetnek kell felvállalni a vezető szerepet, főként módszertani okok miatt.

Hogy miért? Arra a kérdésre azt mondta: „A történeti forrásanyag és a néprajzi gyűjteményekben őrzött kerámiaanyag jellegénél fogva nem tud választ adni bizonyos kérdésekre. Ahhoz, hogy összességében tárhassuk fel, a megközelítésének és az elemzésnek is több tudományágat kell segítségként hívni.

A december 7-én a Tornyai János Múzeumban a nagy sikerű Korok, kultúrák, lelőhelyek című régészeti előadássorozat következő részében Lajkó Orsolya összegzi azokat az eredményeket, melyeket a történeti és a régészeti forrásanyag összevetése hozott a kutatási témához kapcsolódóan.

Ebbe beleértendők a korabeli önéletírások, visszaemlékezések, naplóbejegyzések és udvari rendtartások és nem utolsósorban a még közöletlen vagy részben publikált levéltári források – végrendeletek, hagyatéki leltárak, bírósági periratok.

Ami különösen érdekes lesz, hogy az érdeklődők megismerkedhetnek a 16-18. századi ételkészítési szokásokkal és újszerű edénykészletekkel, például azzal, milyen fűszereket használtak eleink.