Vissza is lépett, meg nem is a VM a durva szigorításoktól. Mint arról nemrég részletesen írt a Vásárhelyi Hírek, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) drasztikusan szigorította volna a horgászok fogási lehetőségeit. A példátlan tiltásözön csaknem minden horgászható őshonos halfajra kiterjedt volna a természetes vizekben.
A Vidékfejlesztési Minisztérium Szerkesztőségünknek küldött közleménye szerint "puhult" a néhány napon belül megjelenő rendelet. A fajlagos tilalmi időszak és a kifogható méretkorlátozás minden horgászra és halászra vonatkozik, míg a napi kifogható mennyiséget a horgászoknak és az állami halászjeggyel halászóknak kell betartaniuk az új szabályozás alapján.
A kereskedelmi céllal halászók által évente vagy naponta kifogható mennyiséget az adott vízterületre kiadott halászati engedélyekben szabályozzák.
Az egyes halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodási hasznosító a hatóság engedélyével vezethet be további korlátozásokat, vagy kérheti a meghatározott korlátozások feloldását.
A tárca közleménye szerint az állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkezők a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként három darabot, összesen legfeljebb öt darabot foghatnak ki. A napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen tíz kiló fogható ki.
Az ingyenes állami jeggyel horgászó gyermekek és fogyatékossággal élők a napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen egyet, a korlátozás alá nem eső halfajokból naponta összesen öt kilót foghatnak ki.
Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a megszabott napi súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki - közölte a tárca.
A most megjelenésre váró, véglegesített rendeletben tehát a minisztérium számos területen visszalépett a szigorítási tervekből. A tárca végül azért döntött így, mert az eredeti módosítási javaslatok nagy részével a több mint 300 ezer tagot tömörítő Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) nem értett egyet.
Legfontosabb enyhítésként egyetlen őshonos halfajnál sem lép életbe felső méretkorlátozás. Ez tehát az jelenti, hogy marad a jelenlegi szabályozás, amely most sem tartalmaz ilyen korlátozásokat. Horgászszempontból további pozitívum, hogy a dévérkeszeg, a karikakeszeg, a bagolykeszeg és a laposkeszeg nem kerül fel a fajlagos fogási tilalmi időszakkal védett fajok listájára, és ezekre méretkorlátozást sem vezetnek be. A nem őshonos, de horgászati szempontból lényeges fajoknál – így az ezüstkárásznál, az amúrnál vagy a törpeharcsánál – pedig mostantól semmilyen korlátozást nem alkalmaznak, így ezekből bármennyi kifogható és elvihető lesz, ha a vízhasznosítók az általuk kezelt vizeken eltérő szabályozást nem vezetnek be.
A VM ugyanakkor számos ponton nem engedett az eredetileg elhatározott szigorításokból. Például a kecsege és az aranykárász mostantól felkerül az úgynevezett nem fogható fajok listájára a komoly állománycsökkenés miatt. E „státus” azonban nem jelent védettséget, így egy-egy vízterületnél újra engedélyezhetik horgászatukat, ha a hasznosítók igazolni tudják, hogy intézkedéseket tettek az állományok fennmaradása és megújítása érdekében.
További új szigorításként a domolykó, a garda, a compó és a sügér is felkerül a fajlagos tilalmi időszakkal védett őshonos halfajok listájára. Sügért március 1.-április 30., domolykót és gardát április 15.-május 31., míg compót május 2.-június 15. között nem lehet majd fogni. Ezen felül a gardánál 20 centiméteres, a domolykónál és a compónál 25 centiméteres minimális méretkorlátozás is életbe lép.
A már fajlagos tilalmi időszakkal védett fajok közül 20 centiméteres minimális méretet vezetnek be a jászkeszegre, a szilvaorrú keszegre és a paducra. Egyúttal e fajok és a márna fogási tilalmi időszakát április 15.-május 31.-re hozzák előre a mostani május 2.-június 15. közötti időpontról. (A pontynál viszont – ellentétben az eddigi elképzelésekkel - marad a május 2.-június 15-i tilalmi idő a 30 centiméteres jelenlegi minimális méretkorlátozás meghagyása mellett).
A horgászoknak figyelniük kell majd arra is, hogy több fajnál változik a mostanáig megkövetelt minimális fogási méret. Így a kősüllőnél és a menyhalnál 20 helyett 25 centiméteres, míg a harcsánál 50 helyett 60 centiméteres (tilalmi időszakban 80 helyett 100 centiméteres) alsó mérethatár lép hatályba. Ezen felül a kősüllőnél 3 kilogrammról három darabra, a menyhalnál 10 kilogrammról 3 darabra csökken a naponta kifogható mennyiség.
Horgászszempontból egyértelműen kedvező viszont, hogy – szemben a korábbi tervekkel – nem maximálják tíz kilogrammban a naponta elvihető őshonos halfajok teljes mennyiségét. Mint arról a Vásárhelyi Hírek is írt, az eddigi VM-javaslat arról szólt, hogy a darabszámmal korlátozott („nemes”) és a darabszámmal nem korlátozott („szemét”) őshonos halakból együttesen napi tíz kilót lehetett volna zsákmányolni, vagyis egyrészt a nemes halaknál a darabszám mellett súlykorlátozást is bevezettek volna, másrészt a napi súlykvótához sorolták volna például a kifogott keszegek mennyiségét is. A végleges verzió viszont a mai szabályozást hagyja érvényben, amely a darabszám korlátozással érintett őshonos fajokból naponta fajonként legfeljebb három, összesen pedig öt kifogását engedélyezi a minimális mérethatárok betartása mellett. A darabszámmal nem szabályozott fajokból pedig továbbra is tíz kilogramm lesz a zsákmányolható összmennyiség naponta.
