Kétségtelen, hogy az idei tanév mérföldkő a magyar oktatásban. Jelentős változásokkal teli napok kezdődnek, nemcsak a tanulók, hanem a pedagógusok számára és nem utolsó sorban a szülők számára. Utóbbiaknál közvetve csapódik le mindaz, amit a kormány és a szaktárca gyakorlati megvalósításra rendelt.  

Szeptember 2-án nemcsak a tanítás kezdődik meg a köznevelési intézményekben, hanem számos fontos változást is hoz az új tanév az állami iskolákban. Akadnak minden diákot, illetve szülőt érintő változások, valamint olyanok, melyek idén egyelőre csak az 1., 5. és 9. évfolyamos tanulmányaikat megkezdőkre vonatkoznak. Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete összefoglalót állított össze, amit eljuttattak a Vásárhelyi Hírek szerkesztőségének is. Segítségükkel be tudjuk mutatni a köznevelési törvény már hatályos, illetve a tanév kezdetével most életbe lépő legfontosabb változásait.

Minden diákot illetve szülőt érintő változások:

A tankötelezettség felső korhatárát 16 évre szállították le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak a tanévnek a végén, amelyben a diák betöltötte a 16. életévét megszűnik az állam ellátási kötelezettsége, ha egy diákot eltanácsolnak egy iskolából, nem kell őt másik iskolának felvennie. Ugyanakkor nem vállalhat munkát, amíg be nem tölti a 17. életévét, akkor is egy évig csak korlátozottan, így a legnehezebben kezelhető, eleve rosszabb esélyekkel induló gyerekek úgy kerülnek az utcára, hogy nem is tanulhatnak, nem is dolgozhatnak. Képzettség nélkül egyébként is szinte lehetetlen elhelyezkedni.

Az általános iskola mind a 8 évfolyamán kötelező lesz délután 4-ig bent maradnia a gyerekeknek az iskolában. A szülő kérelmére az igazgató a kötelező tanítási órák utáni benttartózkodás alól felmentést adhat, de ez csak lehetőség.

(Ezzel kapcsolatban fontos tudnivalókat olvashat a cikkünk végén)

Az iskolai szülői munkaközösségek szinte valamennyi jogát megvonta a törvény, saját szervezeti és működési szabályzata és tisztségviselői megválasztása mellett csak tájékoztatást kérhet a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben, továbbá kérésre tanácskozási joggal részt vehet képviselőjük a nevelőtestület ezen témákkal foglalkozó ülésein.

Az iskolákban, a tantestület tagjaként aktív rendőrök, ún. bűnmegelőzési tanácsadók jelennek meg. Feladatuk elsődlegesen az internetes és droggal összefüggő bűncselekmények megelőzése lesz, de olyan információkat kell szerezniük, amelyekből megismerik a gyerekek iskolán kívüli szokásait, tevékenységét is. Aktív rendőrként, belátásuk szerint intézkedhetnek is, ennek részeként arányos mértékű testi kényszert is alkalmazhatnak.

Fontos, már életbe lépett változás, hogy az iskoláskorúnak látszó gyerekeket, ha iskolaidőben az utcán vagy egyéb nyilvános helyen (pl. plázában) vannak, és nem tudják írásban, hitelt érdemlően bizonyítani, hogy igazoltan vannak távol, a rendőr bekísérheti az iskolába, szintén akár kényszer alkalmazásával.

A diákokat is jelentősen érinti a pedagógusok munkaterhelésének változása. Munkaidejükből, heti 40 órából az eddigi 22 óra helyett most 26 órát kell megtartaniuk, további 6 órát az iskolában tartózkodni, többek között például a délutáni gyermekmegőrzést, a helyettesítéseket így biztosítják. Munkaidejükből 8 óra marad az órákra való felkészülésre, a dolgozatok javítására, az egyéni, differenciált feladatok esetleges kidolgozására, azaz minden tanítási órára 18 perc előkészületi idő jut. Ha mondjuk egy pedagógus 5 osztályban, összesen 150 gyereket tanít, heti 3 percet szánhat minden gyerekre.

Az 1., 5. és 9. évfolyamosokat érintő változások:

A szülők idén már nem dönthettek úgy, hogy azok a gyerekek, akik 2013. augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket, még egy évig óvodában maradhassanak. Az előre nem tervezetten sok elsős miatt a minisztérium magasabb osztálylétszámokat engedélyezett.

Jelentősen nőnek a kötelező óraszámok. Első osztályban napi 4 helyett 5 óra a kötelező, ötödikben a heti legfeljebb 22,5 óra 28 órára, a kilencedik évfolyamon 27,5 óra 35 órára növekszik.

Az iskolák kötelező, ún. kerettantervek szerint tanítanak majd, helyi, egyedi, a gyerekeket figyelembe vevő alternatívákra mindössze 10% lehetősége van ezentúl az iskolának. A korábbi szabályozással szemben az új tantervek egészen konkrétan előírják, hogy mit kell tanítani, ráadásul igen jelentősen megnőtt a tananyag mennyisége.

Az iskoláknak az óraszámon belül heti 5 testnevelés órát kell az órarendbe terveznie (ezt az intézkedést egy évvel ezelőtt vezették be, így érinti a mostani 2., 6. és 10. évfolyamot is).

Első és ötödik évfolyamon új tantárgyakat vezetnek be. Minden szülőnek kötelezően nyilatkoznia kell(ett), hogy melyik vallás hittanórájára kívánja/kívánta gyermekét járatni, illetve helyette választhat egy erkölcstannak nevezett tárgyat. Az utóbbi oktatására néhány órás képzés keretében készítették fel a tanárokat. Az iskola ezen felül kötelezővé tehet olyan tárgyakat, mint a hagyományos családmodellt népszerűsítő, a nemi sztereotípiákat erősíteni célzott családi életre nevelés vagy a jelenismeret című tárgy.

Az első évfolyamon a gyerekek ingyenesen kapják a tankönyvet, ám az ilyen könyvet a tanév végén vissza kell adniuk az iskola könyvtára számára.

A törvény szerint a szülő kérésére az iskola igazgatója felmentheti a gyermeket a délutáni iskolai tartózkodás alól. Fontos kiemelni, hogy arra nincs előírás, hogy kérését a szülőnek indokolnia kellene. Akiknek tehát nem tetszik az új rendszer, már az első tanítási napon küldjék be kérelmüket a gyerekkel. De még jobb, ha személyesen teszik meg ugyanezt az iskolatitkárnál.

Ha a szülő kérelmét az igazgató elutasítja, jogorvoslatért az igazgató feletteséhez, a tankerület vezetőjéhez lehet fordulni. Arról, hogy ki az illetékes, a KLIK honlapjáról lehet tájékozódni. Fontos tudni, hogy ha a gyermeket nem mentette fel az igazgató az iskolában tartózkodás alól, és ő mégis hazamegy, ugyanolyan hiányzásnak számít, mintha a délelőtti kötelező órákról hiányozna. Melyet a szülő csak nagyon korlátozott mennyiségben igazolhat. Ha pedig nincs igazolás, a következmény ugyanúgy a családi pótlék megvonása, a jegyző felé való jelentés, sőt akár a gyermek védelembe vételét, extrém esetben pedig akár köznyelven szólva "intézetbe kerülését" is eredményezheti.

A törvény mindazonáltal azt is előírja, hogy a szülők kérésére az iskolák kötelesek 16 óra helyett 17 óráig biztosítani a gyermekek felügyeletét. Azt viszont nem írja elő, hogy 8 órakor kell kezdődnie a tanításnak. A jogi környezet támogatja azt is, hogy kötelező órák legyenek a délutáni órákban, így előfordulhat, hogy egyes iskolák a 13 és 16 óra közötti sávba fogják tolni a máshogyan csak fokozott balesetveszéllyel megszervezhető kötelező testnevelés órákat. Ezekről a szülő viszont már nem is kérheti el a gyermeket.