Július 1-jén az egészségügyi dolgozók Semmelweis Ignác születésnapját ünneplik. Mi most a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház történetének kezdetét idézzük, hozzá néhány korabeli fotóval.
Hódmezővásárhelyen az 1831-es kolerajárványt követően felállított ispotály ideiglenes működése után az első kórház 1859-ben nyílt meg, melyben betegeket, illetve „hajléktalan, elaggott” embereket ápoltak. 1880-tól a Serház-téren található uradalmi épületben működött a kórház, melyben dr. Imre József 1885-ben két szobából álló önálló szemészeti osztályt nyitott. Az itt végzett szemműtéteivel és a trachoma gyógyításában elért eredményeivel országos elismertséget szerzett.
Imre József sugalmazására a törvényhatósági közgyűlésen 1884-ben azt az indítványt tette, hogy az akkori rendkívül primitív kórházban néhány ágyas szemosztályt állítson fel a város. Az indítványt — kitűnő emberismerő érzékkel anyagi okokkal igazoltatta. Ugyanis az akkori rendelkezések szerint a trachomas betegeket - pedig sok volt — a város költségén budapesti kórházba kellett küldeni, s a kórházi költségeket a városnak kellett viselnie. Ha helyben lehet a trachomásokat kezelni, akkor ettől a kiadástól a város megmenekül. Az akkori serháztéri épületben levő kórházban két szobát szemészeti betegek számára berendezett. Minthogy Imre József szemész volt, őt kérték fel a trachomások ellátására.
A gyógyult szembetegek segítségével a kórháznak híre ment. A városba mind több és több szembeteg jött, nemcsak Csongrád megyéből, hanem Békésből, Csanádból, Szolnokból, s máshonnan is. Lassanként nemcsak a szegények jöttek, hanem a jobb módúak is. Az első évben 40, azután 80, azután 100-nál is több és minden évben több-több lett a felvett betegek száma. És több lett a műtétek száma is. Kicsi lett a „szemosztály".
Kezdte a város belátni, hogy érdemes anyagi áldozatot is hozni, s 1891-ben egy rozoga házat bérelt benn a városban évi 500 Ft-ért és ebbe költözött a 30 ágyas „Városi Szemkórház". A betegek rohamosan szaporodtak. Az ezt követő 3 évben összesen 788 szembeteget ápoltak benne, akik közül 374 vidéki volt. Vásárhely rövid idő alatt a szemorvoslás terén, az ország nagy részének központja lett. A forgalmat nem tudta már lebonyolítani a szemkórház. Az elért eredmények a város közönségét büszkeséggel és bizalommal töltötték el. S midőn Imre József azzal az indítvánnyal állott elő, hogy építsen a város egy új modern szemkórházat, a vele szemben megnyilvánult bizalom és tisztelet már akkora volt, hogy kérését teljes megértéssel teljesítették és 1898-ban megkezdte működését az új 40 ágyas Erzsébet Szemkórház. Az épület elkészültének örömét Erzsébet királyné meggyilkolásának híre árnyékolta be: ezért kapta az intézmény az Erzsébet Szemkórház nevet.
1932-re épült fel a 100 ágyas kakasszéki csont-tuberkulózis osztály, amely ebben az időben az egyedi ilyen profilú intézmény az országban.
Szintén 1932-ben az Erzsébet Kórház közel elsőként 400 oldalas Évkönyvet adott ki, amely ismertette a Kórház történetét, fejlődését, osztályainak működését, orvosainak munkásságát. Az Évkönyv országszerte nagy tetszést aratott, mások is követték a példát. Mid ezek az eredmények az Erzsébet Kórházat ismertté tették, és az ország egyik legjobb kórházának számított.
2013-tól az Erzsébet Kórház a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó tagintézménye
Kapcsolódó cikkünk:
Semmelweis-napi jutalmazások (2015)
A szanatórium előtti tó is népszerű volt (régi fotókkal)
