Egy beteg kislány csonttuberkulózisban szenvedett, szégyenkezve bandukolt a kakasszéki nádasban, s miközben a tó vizét taposta, meggyógyult betegségéből. 2011-ben az Önkormányzat szándéka a tavat ismét életre kelteni.
2011-ben Városunk Önkormányzata részt vesz a Környezet és Energia Operatív Program Élőhely védelem és helyreállítás című pályázaton, a Kakasszéki Rehabilitációs Központ gyógytavának megújulásáért.
Hódmezővásárhelytől 25 km-re található Kakasszék, ahol pár házon kívül mindössze egy szanatórium áll. 1932-ben svájci mintára létesült szanatórium – mely Kakasszék igazi „kincsét”, a gyógyhatású víz és iszap erejét alkalmazva gyógyít – a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórházhoz tartozik. A vásárhelyiek és környékének idősebb lakói által oly szeretett tó, mint a galériánkban látható régi fényképek is mutatják, hajdanán a vidék egyik legnépszerűbb fürdő- és üdülőhelye volt. A most készült fotókon viszont alig lehet fellelni a víztükröt, amiben pedig valaha csónakázni is lehetett. A pályázat lehetőséget biztosítana arra, hogy gyógy-tó üledékének szerves anyagát feltárják, kialakítsák a vízi növényzet mennyiségének és összetételének optimális mennyiségét. A területileg illetékes Körös-Maros Nemzeti Park egyébként a biológiai iszap-, illetve üledékcsökkentéshez hozzájárulását adta.
Ahogy az előzetes leiratban olvasható: az iszap mennyiségének csökkentésével élőhelyek maradhatnak meg, illetve alakulhatnak ki. Az iszapban felhalmozódó mérgező gázok képződésének megszűntetésével javíthatjuk a makro gerinctelen és gerinces fajok fennmaradását. A lágyiszap eltávolítását követően gépi kotrásra, iszap-kitermelésre és iszap-elhelyezésre is sor kerül. Az iszap gyógyászati célú hasznosításának vizsgálata is tervben van. A komplett iszap-eltávolítást követően a Kakasszéki-tó az elmúlt évszázadban meglévő állapotát kaphatja vissza. A kétfordulós pályázatban a beruházás költségvetése 25 millió forint lenne, amelyből csak 15 százalék önrészt kell biztosítani.
A kakasszéki víz és iszap gyógyító hatását a XIX. század végén fedezték fel. Egy beteg kislány csonttuberkulózisban szenvedett, szégyenkezve bandukolt a kakasszéki nádasban, s miközben a tó vizét taposta, meggyógyult betegségéből. Ez a történet azért sem legenda, mert a lány édesapja a csodát elmesélte egy vásárhelyi sebészorvosnak, aki alkalmazni kezdte az iszapos vizet a kezelésben. Amikor híre ment Kakasszék gyógyító erejének, vizét lajtos kocsival vitték a vásárhelyi kórházba. Nemcsak a gyógyító, hanem az üzleti lehetőséget is felfedezték a XX. század elején. 1922-ben megszületett a kakasszéki fürdő építésének terve, 1928-ban létrehozták a Júlia Fürdő Rt.-t, s az orvosok kibéreltek egy üdülőt, ahol nyaranta hatvan beteget kezeltek.
A gyógyintézet 1932-ben épült fel svájci mintára, és zavartalanul működött a második világháborúig. A megrongált épületet 1948-ban állították helyre, s száztíz ágyas tbc-szanatóriumot alakítottak ki. Mivel a tüdőbetegek száma a hetvenes években csökkent, a reumások gyógyítása kapott nagyobb hangsúlyt, és 1979-ben az intézmény rehabilitációs központ lett.
