Már zajlanak az erdősítési munkálatok a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Többek között a Mártélyi Holtág területén is.

A képeken a mártélyi telepítés

A lombhullást követően a kora tavaszi időszakig 70 hektáron, csaknem 350 ezer darab, őshonos fajokból álló facsemetét ültet a Tisza-völgyében és a Homokhátságon a nemzetipark-igazgatóság.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentős méretű, mintegy 10 ezer hektárnyi erdőterületen végez erdőkezelési tevékenységet. A faállomány közel 40 %-a idegenhonos, természetvédelmi szempontból csekély jelentőséggel bíró fajokból áll, mint a nemesnyár, a feketefenyő, az erdeifenyő és az akác.

A nemzeti park szakemberei azon dolgoznak, hogy ezeket az erdőket őshonos fafajokból álló, gazdag élővilágnak otthont adó erdőkké alakítsa, amit szaknyelven erdőszerkezet átalakításnak hívnak.

Mivel az erdők életciklusa évtizedekben, sőt évszázadokban mérhető, ezért ezt a távlati célt csak hosszú távon lehet elérni, több lépésben. A folyamat során eltávolítják az idegenhonos fajokat, és helyükre szürke- és fekete nyár, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, vadalma, zselnice meggy, nyír, mezei- és tatárjuhar kerül.

Az erdőfelújítások időszaka késő ősztől kora tavaszig tart. Az idei szezonban 70 hektáron végez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság erdősítést. A helyszíne egyike a Mártélyi Holtág, az üdülőterület környéke.

"Miután bejejeződött a fakitermelés, 30 ezer facsemet ültetését kezdtük meg két helyen Mártélynál. Eltávolítottuk az idegenhonos fajokat, és helyükre szürke- és fekete nyár kerül"- mondta Szabó Lajos a Vásárhelyi Híreknek.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság erdészeti osztályvezetője azt is hozzátette: „Az elkövetkezendő hónapokban a tavalyi évhez hasonlóan idén is mintegy 350 ezer darab őshonos fajokból álló facsemetét ültetünk. A Homokhátságon elsősorban a tájra jellemző, hazai fajokból álló nyáras állományokat alakítunk ki, a Tisza-völgyi ártéri erdőkben pedig tölgy-kőris-szil ligeterdőket”