Az egyhangú börtöncella helyett egy görögországi szigetet választott inkább.
Megváltoztatta a Csongrád Megyei Bíróság I. fokon meghozott ítéletét a csalás és más bűncselekmények miatt Horeftosz Kristóf (képünkön) és társai ellen indított büntető ügyben a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntető tanácsa az alábbiak szerint:
Az I. rendű vádlott Horeftosz Kristóf cselekményeit 6 rendbeli csalás bűntettének, 15 rendbeli adócsalás bűntettének, 2 rendbeli számviteli fegyelem megsértése vétségének, 1 rendbeli csődbűntettnek, 5 rendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének és 1 rendbeli hitelezési csalás bűntettének minősítette.
Az I. rendű vádlott főbüntetését 4 év börtönre, Tóth Sándor II. rendű és Halász Mária III. rendű vádlottak büntetését 5 hónap börtönre, Bánfi Zoltán IV. rendű vádlott büntetését 8 hónap börtönre súlyosította a táblabíróság. A II., III., IV. rendű vádlottakkal szemben kiszabott börtönbüntetés végrehajtását egyezően 1 év próbaidőre felfüggesztette a Szegedi Ítélőtábla.
Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.
11 éve kezdődött eljárás végére került pont a január 20-i ítélet kihirdetésével.
A pópa határtalan ügyeskedései
A Magyar Ortodox Egyház Szentesi Egyházközségének parókusaként tevékenykedett 1998. decemberéig. Horeftosz Kristófot 1981-ben a Magyar Ortodox Egyház papjává szentelték, majd 1982-ben kinevezték a Szentesi Ortodox Egyházközség élére. A görög származású pópa és társainak esete valamikor 1993-ban kezdődött. A Magyar Ortodox Egyház akkor már csaknem húsz éve felszentelt papja – feleségével együtt – abban az esztendőben hozta létre a Hellasz Hálózat Kft.-t. Tudni érdemes, hogy már ez a lépés sem volt helyes Horeftosz életében, hiszen egyháza szabályai szerint semmilyen üzleti vállalkozásba nem kezdhetett volna. A társaság azonban megalakult, és fűrészáru gyártására, ingatlanok adásvételére, illetve élelmiszer-kereskedelemre specializálódott. Kereskedett például homokkal, bányakaviccsal és cukorral. Kezdetben rendezte a szállításokat és a kifizetéseket, később azonban elmaradt ezekkel. Tartozott tehát az eladóknak és a vevőknek egyaránt. Előfordult például, hogy kétezer tonna cukrot vett egy szegedi betéti társaságtól, fizetés helyett viszont egy ingatlant ajánlott fel fedezetként. Erről azonban később kiderült, hogy jelzálog terheli. Egyik ügyfelétől előleget, illetve 200 milliós kölcsönt kért és kapott, de ezt sem fizette vissza. Hiteleket egyébként nemcsak magánszemélyektől kapott, hanem bankoktól is, az ehhez szükséges fedezetül pedig hamis bizonylatokat mutatott be. Az OTP-től és a Szentesi Hitelszövetkezettől is vett fel kölcsönöket. Előfordult az is, hogy nem létező egyházi szervezetek képviselőjeként kért és vett fel állami támogatásokat egyházi célokra, például templomfelújításra. A magyar államot egyébként még azzal is megkárosította, hogy a vállalkozása után nem fizette be a közterheket. Ezeket a sikkasztási és csalási műveleteket nem egyedül vitte véghez: hét társa volt a bűntények során, köztük jogvégzett, illetve könyvvizsgálói ismeretekkel rendelkező szakemberek. Voltak a kft.-nek kevésbé képzett munkatársai is: Horeftosz Kristóf hajléktalanokat és többszörösen hátrányos helyzetű személyeket is bevett a vállalkozásba, általában ők írták alá a papírokat. A cég ügyvezetői posztját egy olyan ember foglalta el, aki az általános iskolában négy osztályt végzett el. Ezeket az embereket nyilván könnyű volt megtéveszteni, vélhetően előfordult, hogy pontosan nem is tudtak az ügyletekről. Horeftosz közben jól élt, egy görög éttermet üzemeltetett, és három háza volt, miután saját magának is adott el néhányat azokból, amelyek a kezelésére voltak bízva. Ráadásul előfordult, hogy az egyházi ingatlanokat áron alul értékesítette, vagy úgy íratta a saját nevére, hogy jelzáloggal megterhelte őket, hogy ismét hitelhez juthasson. Végül aztán ezen a ponton bukott el a vállalkozás, igaz, csak négy évvel később, 1997-ben. Az elöljárók ugyanis kérték az egyházat: pontosan számoljon be arról, hogy hol milyen ingatlanok vannak. Szentesről és Kecskemétről – a Horeftosz felügyeletére bízott területekről – azonban nem érkezett visszajelzés. A vezetők ezért utánanéztek a telekkönyvi kivonatoknak, és akkor kiderült az elzálogosítás, majd később a többi turpisság is. Az ügyben egyházfegyelmi eljárás indult, a gyanúsítottat elbocsátották állásából. A berlini érsek ugyanakkor a papi tisztségtől nem fosztotta meg Horeftoszt, noha az tulajdonképpen egyháza vagyonának felét sikkasztotta el. A férfi később előzetes letartóztatásba került. A nyomozás, az adatgyűjtés, majd a per pedig egészen 2003-ig elhúzódott. Nem csoda, ha volt olyan személy, aki ellen elévülés miatt az ügyész ejtette is a vádat. Ez nem más volt, mint Horeftosz felesége: Kerekes Eszter, hatodrendű vádlott. A görögkeleti lelkészt elsőfokon hat év börtönbüntetésre ítélték, és hat évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Emellett tizenöt napon belül több mint 260 millió forint kártérítést is meg kellene fizetnie. Mindezt azonban ő maga személyesen nem hallotta, a tárgyaláson ugyanis nem volt jelen. Csupán annyit tudni róla, hogy lakhelyelhagyási tilalom vonatkozott rá, ám 2003 telén mégis eltűnt. A rendőrség azóta is körözi. Szentesen azt beszélik, a hatvannégy éves pópa az egyik görög szigeten húzta meg magát.
