A fényképészmester születésének 150. évfordulója tiszteletére Ember a fényképek mögött. Hommage á Plohn József (1869-1944) címmel tart előadást július 10-én, szerdán 17 órai kezdettel Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum helytörténész-muzeológusa az Alföldi Galériában.
A kiállítóhely A Plohn műterem 75 éve című kiállítása bemutatja a fényképész Plohn Józsefet, mostani előadás résztvevői pedig a fényképek mögé pillanatnak és megismertetik az alkotó embert. Az előadó felvázolja Plohn József és családja életét, a vásárhelyi polgári társadalomban játszott szerepét, valamint kapcsolatát a helyi képzőművészekkel.
Kiderül kik inspirálták Plohn Józsefet arra, hogy az 1880-as évek közepétől elkezdje megörökíteni Vásárhely és környékének mindennapi életét. E fotókból aztán az 1920-as évek elejére egyedülálló néprajzi fotógyűjteményt hozott létre, melyet Képek a magyar alföldi népéletből címmel 1922-től igyekezett kiadni.
A Plohn műterem fénykorának az 1890-es évek közepétől az 1920-as évek legelejéig terjedő időszakot tekinthetjük. Az I. világháborút követően a csökkenő a fizetőképes kereslet és egyre erősebb konkurencia miatt a Plohn műterem fokozatosan háttérbe szorult, működése bizonytalanná vált. Az 1920-as évek elején keresetét reklámversek fabrikálásával igyekezett kiegészíteni, a Hiszekegyet átírása miatt azonban nemzetgyalázásért beperelték és elítélték, de később felmentették.
Az idősödő és betegeskedő Plohn 1929-ben társként bevette műtermébe Balogh Dezső budapesti fényképészt. Lőkös Sándor és Pudler György az 1930-as évek végén dolgozott nála, míg Lusztig Imre volt az utolsó tanítványa 1942-1943 között. A zsidótörvények hatására az 1940-es évek elejétől fokozatosan romló életkörülményei miatt 1943-ban még nagyméretű utazókameráját is eladni kényszerült.
1944. június 16-án Szegeden át deportálták az idős fényképészt, aki útban a koncentrációs tábor felé a marhavagonban életét vesztette. Hagyatékát 1952-ben vásárolta meg özvegyétől a múzeum.
