A mai 15-29 évesek életmódja, élethelyzete régiónként alapvetően eltérő - ez a legfőbb megállapítása a Harmadrészt - Magyar Ifjúság 2012 című tanulmánykötetnek, amelyet január 26-án mutattak be Budapesten.
A kötetet gondozó Ifjúságszakmai Társaság tájékoztatása szerint a 2012-ben elvégzett kutatás eredményeit feldolgozó harmadik, egyben utolsó tanulmánykötet regionális alapon vizsgálja a fiatalok élethelyzetét, életmódját és problématérképét.
A nyolcezer 15-29 éves fiatal megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint legnagyobb részük (27 százalék) közép-magyarországi, 15 százaléka budapesti bejelentett lakhellyel rendelkezik. Figyelemreméltó eredmény - írták -, hogy míg objektív kritériumokat tekintve a közép-magyarországi régió van az egyik legjobb helyzetben, a közvetlen környezetükben nagyobb társadalmi különbségeket tapasztalók helyzetüket mégis negatívabban értékelik. A közép-magyarországi ifjúság az országos adatokhoz viszonyított nagyobb frusztrációja és bizonytalansága - amely a családtervezéstől a vállalkozás alapításáig szinte minden területre kiterjed - mélyebb, strukturális problémára utal - jegyezték meg.
Az észak-alföldi régióban a falusi fiatalok helyzete valamennyi megyében több lényeges szempont szerint is jóval kedvezőtlenebb a városban és a megyeszékhelyeken élő társaikétól. A régióban nagyon jelentősek a kulturális, szabadidős rendezvényeken való részvétel és a számítógép használatának egyenlőtlenségei. Az észak-alföldi fiatalok érzékelik a régió kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetét, és ez passzivitásukban, kiábrándultságukban is megjelenik - írták.
A dél-alföldi régióban éles a gazdasági és szociális helyzetbeli különbség mind Csongrád és a másik két megye, mind a nagyvárosok és vidék viszonylatában, a Csongrád megyei és megyeszékhelyi fiatalok javára. Itt az országos átlagnál magasabb az elvándorlási potenciál, a kulturális fogyasztás viszont átlag alatti. A vizsgálat szerint az internettel és a televízióval töltött idő átlag feletti, különösen Békés megyében.
A nyugat-dunántúli régió gazdasági adatai az országos átlag felettiek, főként az ipari központok, a hozzájuk kapcsolódó beszállítói hálózat és az osztrák határ közelsége következtében. Országosan itt a legmagasabb a német nyelven beszélő fiatalok aránya, továbbá nagyon magas a már munkaerőpiacon dolgozók aránya, akik között, az országos átlaghoz képest, magasabb a bejelentett munkaszerződéssel dolgozók aránya. A korai munkakezdés és karrierépítés azonban a családalapítás rovására megy: itt a legkisebb a párkapcsolatban és élettársi kapcsolatban élők aránya, valamint a tervezett gyermekvállalás időpontját itt határozzák meg a fiatalok a legkésőbbi időpontban (30 éves kor).
A munkanélküliség szempontjából a közép-dunántúli fiatalok helyzete is kedvezőbb az országos átlagnál, ám itt is nehéz leküzdeni az alacsony képzettséggel összefüggő munkaerő-piaci hátrányt, ami országos probléma - jegyezték meg. A közép-dunántúli férfiak esetében az első házasságkötés átlagéletkora már 2007 óta 30 év fölé emelkedett, és azóta is folyamatosan emelkedik, de a nőknél is meghaladja a 30 évet.
Úgy folytatták: az észak-magyarországi régióban különös módon a megyeszékhelyeken élőknek kisebb része tanul, mint a városokban és községekben élő kortársaiknak. Ebben a régióban különösen nagy különbségek vannak az egyes megyék között. Például míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17 százalékponttal, és Nógrád megyében csaknem 40 százalékponttal marad el az idegennyelv-tudással rendelkező fiatalok aránya az országos átlagtól, addig Heves megyében ez az arány országos átlag feletti. Az Észak-Magyarországon élő fiatalok elsöprő mértékben utasítják el a cigarettát, de országosan Nógrád megyében a legalacsonyabb a droghasználat és az alkoholfogyasztás is - fűzték hozzá.
Azt írták: erős heterogenitás jellemző a dél-dunántúli régióra is: a Balaton környékének és Pécsnek erős ellenpontot jelent az alacsony lélekszámú aprófalvas déli vidék. A gazdasági körülményeket tekintve ez a harmadik legrosszabb helyzetű régió, emiatt és a munkanélküliség miatt magas az elvándorlási potenciál.
A Kutatópont piac- és közvélemény-kutató cég által négyévente megismételt Magyar Ifjúság kutatás 15-29 évesek körében vizsgálja a demográfiát, a családalapítás-gyermekvállalást, az oktatást, a munkát, a mobilitást, a kockázati magatartást, a szabadidőt, a médiafogyasztást, valamint a civil és közéleti aktivitást. A 2012-es kutatás eredményeit feldolgozó első kötetet 2013 októberében, a másodikat tavaly májusban publikálták.
