A 2008-ben, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított elismerést és a vele járó 500 ezer forintot idén Steiner Béla zeneszerző, karnagy, zenepedagógus és Széles Anna színművésznő kapja.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009-ben adta át először a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. A  kétszeres Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művészről, Hódmezővásárhely szülöttéről és díszpolgáráról elnevezett  elismerést minden évben az amatőr és hivatásos színjátszás, népdal, magyar nóta, instrumentális zene, kórus, néptánc, vers- és prózamondás területeiről jelöltek közül egy személy, és egy csoport kapja meg.

"Már a kezdetektől felmerült az a lehetőség, hogy a Bessenyei Díj, országos művészeti elismerés legyen. Ez mostantól megvalósult", mondta 2011 októberében a Vásárhelyi Híreknek a színészóriás özvegye, B. Élthes Eszter.  

A nettó 500 ezer forint pénzbeli juttatással járó díj attól az évtől nemcsak vásárhelyi, hanem országosan olyan személyeknek, vagy csoportoknak adományozható, akik a magyar kultúra fejlesztésében és terjesztésében, a magyar nyelv ápolásában, a magyar nemzet és nyelv fennmaradásáért folytatott munkában kimagasló teljesítményt nyújtanak – vagy életükben nyújtottak –, és ily módon Bessenyei Ferenc szellemiségének megfelelően tevékenykednek – vagy életükben tevékenykedtek –, az ő munkáját folytatják.

Január 22-én, szerdán 15 órakor a Városháza dísztermében díszközgyűlés keretében Steiner Bélának és Széles Annának adja át a díjat Almási István polgármester és B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye. Az eseményen közreműködik a Városi Vegyeskar, Búza András vezényletével, a Fandante Kamarakórus, vezényel: Melegh Tamás a Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola Kamarakórusa, vezényel: Berényiné Ale Krisztina. Zongorán közreműködik: Borsos Annamária.

Steiner Béla zeneszerző, karnagy, zenepedagógus 1927. január 13-án született Érsekújváron, 1938-ban az első bécsi döntés követ­keztében lett magyar állampolgár. A város 1945. március 28-án csehszlovák fennhatóság alá kerül, a családot Magyarországra telepítik. 1947 szeptemberében felvételt nyert Budapesten a Tanárképző Főiskola zenetanár-karnagy tanszakára.

1950-ben Pitvaroson kap óraadói állást az általános iskolában. Ebben az évben veszi feleségül az iskolában tanító Mihalics Évát.

195l-ben egyik alapítója a magyar-szlovák Pitvarosi Népi Együttesnek. Pitvarosi éveiben szü­lettek színpadi táncjátékai: Szlovák lakodalmas, Tollfosztóka, Csallóközi batyubál. E műveket Budapesten is bemutatták, Kodály Zoltán jelenlétében.

1955 januárjától Hódmezővásárhelyen a megye művészeti szakelőadója. Ebben az évben egyik alapítója a Vásárhelyi Ének-Zene és Táncegyüttesnek. 1956 és 1960 között – Szentkirályi Márta és Kodály Zoltán támogatásával – Galli János­sal megszervezik Csongrádon, Hódme­zővásárhelyen, Szentesen és Makón az ének-zenei általános iskolákat, Makón, Szentesen és Csongrádon a hangszeres zenei képzést.

1959-től 1964-ig több zeneiskola igazgatója. 1973-tól dr. Grezsa Ferenc igazgató felkérésére a Bethlen Gábor Gimnázium tanára és karnagya. Két női kar, egy vegyeskar karnagya, több száz tanuló énekel az általa vezényelt kórusokban.

1976-ban alakítja meg Hódmezővásárhelyen a Városi Vegyeskart. A kórus sokat vendégsze­repel külföldön.

1980-ban Kodály: Pünkösdölő című kórusművével a Bethlen Gábor Gimnázium női kara el­nyeri az „Év Kórusa" kitüntető címet.

Művei:

Gyermekkari művek

Női karok számára írt alkotások Oratórium: „E föld nekem Hazám!" József Attila: Óda Népi játékok

Zenés irodalmi színpadi művek

Gyermek daljátékok és operák

Steiner Béla történelmi jelentőségű munkájával alapjaitól építette fel Hódmezővásárhely, Makó, Csongrád, és Szentes hangszeres és ének-zenei oktatását, tanárként több generációt, diákok ezreit vezetett be a zene világába. Karnagyként és kórusszervezőként több évtizede a térség kóruséletének legmeghatározóbb alakja, zeneszerzőként több száz gyermek-, női és vegyeskari mű, zenés irodalmi színmű, népi játék, műdal és opera megalkotója.

Széles Anna színművész 1942-ben született Nagyváradon. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet [Főiskola] elvégzése után 1965-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött, amelynek 1989-ben történt Magyarországra való áttelepüléséig tagja volt.

Az anyaországban előbb a Karinthy Színpad, 1990-től a Thália, majd az Arizona Színház tagja lett.

Filmezni elsőéves főiskolásként, 1962-ben kezdett el. Magyar származása – és akcentusos román beszéde – ellenére a hatvanas-hetvenes években ő volt Románia legtöbbet foglalkoztatott, leghíresebb, legkedveltebb női filmszínésze. 1966-ban a Mamaiai Filmfesztivál első díját, 1974-ben a Nemzetiségek Fesztiválján a női alakítás díját kapta.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház magyarországi vendégszereplései alkalmából – például Miskolcon, a budapesti Vígszínházban – színházi szerepben is láthatta a magyar közönség Széles Annát, akit korábban már nem csak a román filmekből, de magyar filmekből is megismert. 1969-ben ugyanis Markos Miklós vele játszatta az általa rendezett Pokolrév című film főszerepét, Pille Máriát. Ezt követően Jancsó Miklós Égi bárány című filmjében szerepelt, majd több filmes és tévés produkcióban, például a Szép magyar komédia, Rózsa Sándor, Egy éj az Aranybogárban, Ábel, Szeress most című alkotásokban. Ő volt a Németh László Irgalom című regényéből készült tévé-sorozat főszereplője is.

Széles Anna szinte az egyetlen magyar színésznő, aki a mai napig szülőföldjén, Romániában és Magyarországon is nagy népszerűségnek örvend. Férje, Florin Piersic volt az egyik legnépszerűbb román színész. Közös előadóestjükkel bejárták a világ magyarok és románok lakta vidékeit, így léptek fel több ízben Izraelben és az Egyesült Államokban is.

Széles Anna akkor ismerte meg Bessenyei Ferencet, amikor 1971-ben Kolozsváron vendégszerepelt: a Bánk bán ottani előadásában három alkalommal ő játszotta a címszerepet. Erről a találkozásról 2004. február 11-én a budapesti Nemzeti Színházban megtartott „170 évesek” című születésnapi ünnepségen – miután egy Kányádi-verssel köszöntette Bessenyei Ferencet (és Komlós Jucit) – Széles Anna így emlékezett meg: „Azért választottam egy kolozsvári költő versét, mert ott ismertelek meg, amikor vendégszerepeltél, mint Bánk bán a kolozsvári színpadon. Ünnepelt a város és ünnepeltünk mi, színészek is, akiknek a jelenléted sokáig erőt adott. Büszke vagyok rá, hogy a barátod lehetek…” Ugyanerről a találkozásról részletesebben a „Férjem, a Komédiás”, 2004 novemberében megjelent könyvben A „NAGY EMBER” című fejezetben vallott.

Széles Anna a határon kívül élő és az anyaországi színművészet kapcsolatának, az előadóművészek összetartozásának, valamint az eltéphetetlen baráti és művészi kapcsolatoknak mai napig egyik legnevesebb reprezentánsa, akinek – szinte egyedüliként – sikerült magyar anyanyelvűként egy szomszédos ország művészetében is jelentős szerepet játszania és nagyon nagy népszerűséget elérnie.

Széles Anna a határon kívül élő és az anyaországi színművészet összetartozásának, az előadóművészek, alkotóközösségek eltéphetetlen baráti és művészeti kapcsolatának mai napig egyik legnevesebb reprezentánsa, akinek – szinte egyedüliként – sikerült magyar anyanyelvűként egy szomszédos ország művészetében is jelentős szerepet játszania és nagyon nagy népszerűséget elérnie.