A Vásárhelyi Esték programsorozatában, „Gyönyörűm, te segíts engem!”címmel január 20-án verses-zenés estet állított össze a sorozat szerkesztő-házigazdája fényesi Tóth János.
Fotók: Damó Adrienn ( VH © )
Nem véletlen hogy Nagy László 1965-ben megjelent Himnusz minden időben című versének visszatérő sorát választotta címének fényesi Tóth János. A Magyar Kultúra Napja idején „illik” Kölcseyről, a Himnuszról, annak történelmi előzményeiről, zenéjéről vagy akár az utóbbi századok himnikus költészetéről szót ejteni.
A nemzeti himnuszok elődei azok a fennkölt hangulatú versek és egyházi énekek voltak, amelyeket a XVI. századtól kezdve Európa-szerte énekeltek a templomokban. Ezekből a dallamokból alakultak ki az egy-egy nagy közösségben énekelt néphimnuszok, majd szerencsés esetben a nemzeti himnuszok. Magyarországon a XVIII. században két néphimnuszként énekelt vallásos dal is elterjedt, sokan ismerték, tartalmát mélyen átérezték, egyetértettek vele. Régi énekeskönyvekben megtalálható volt az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” és a „Boldogasszony anyánk” kezdetű ének, ezeket váltotta le aztán az 1844-ben Erkel Ferenc által megzenésített Himnusz, hallottuk a Németh László Városi Könyvtár olvasótermében rendezett esten.
Az est folyamán a zene nemcsak szavakban, hanem valóságban is főszerepet kapott, hiszen Dani Imre költő, dalénekes előadásában Cseh Tamás dal, József Attila megzenésített verse is elhangzott. A műsorban ismét hallhattuk a novemberben debütált Parázsszünet triót az est címének kölcsönzött Nagy László vers megzenésítésével. A dalok mellett a zongora is főszerepet kapott, Borsos Annamária művésztanár két Bartók művel, az 1908-ban komponált Este a székelyeknél és a két évvel későbbi Allegro Barbaro című darabokat adta elő.
A városi könyvtár olvasótermében az egyórás teltházas műsorban közreműködött még: Arany-Tóth Katalin költő, Bajnócziné Rácz Éva előadó, Benkő László előadó, Hegyiné Csernus Judit előadó, Tóth Tibor színművész.
