Rabszolgamunkát végeznek a nyugatra vándorolt magyarok Lázár János szerint, de a számok sok esetben mást mutatnak, a szakmunkásoknál mindenképpen. Valóban többet kell dolgozniuk, mint az őslakosoknak, de sokan így is megtakarítanak annyit havonta, amennyit itthon egy hónap alatt keresnének.

Magyarországon kevesebb ugyan a fizetés, de mégis jobb az élet, mint ha Nyugaton lennél rabszolga –nyilatkozta nemrég Lázár János. A miniszter szerint a külföldön élő magyarok csak akkor tudnak megtakarítani, ha önmagukat kizsákmányolják. Rosszabb körülmények között élnek, csökkentik a kikapcsolódásra, szórakozásra fordított pénzt, időt – sorolta.

A valóságban egyáltalán nem panaszkodnak a külföldön dolgozók, köztük a több száz hódmezővásárhelyi. A városból az első időkben leginkább „bébicsősznek” mentek a fiatalok, de az utóbbi években - a Vásárhelyi Hírek internetes és telefonos körkérdése szerint - sok 40 év feletti vállalkozik a kinti munkára és jelentősen megnőtt a fiatal - a vásárhelyi szakmunkásképzőkben szakmát szerezettek száma is.

Velük együtt a kint dolgozók még az óvatosabb becslések szerint is százmilliárdokban mérhető összeget utalnak haza Magyarországra.

A hvg.hu szerint 175 milliárd forintot köszönhet Magyarország a külföldi átutalásoknak – ennyivel több pénzt utaltak 2016-ban magánszemélyek az országba, mint amennyit Magyarországról küldtek külföldre. Az országba összesen 663 millió eurót utaltak, ez 206 milliárd forintnak felel meg, eközben 100 millió eurót, vagyis 31 millió forintot küldtek Magyarországról külföldre. Pedig ez még óvatos becslést jelent: akadnak olyan számítások is, amely szerint hatszor ennyi pénzt küldenek haza valójában külföldről azok, akik Lázár János szerintrabszolgamunkát végeznek Nyugaton.

Az Eurostat listájáról nem meglepő módon kiderül, hogy a kelet- és közép-európai országokba küldték a legtöbb pénzt: a lista élén Lengyelország áll, de Romániába, Bulgáriába és Litvániába is sok pénzt küldenek, ezeken kívül egyedül Portugália fért még be Magyarország elé. Az is sokat elmond a kontinens munkaerőpiacáról, hogy a dolgozók a legtöbb pénzt Franciaországból, Nagy-Britanniából, valamint Németországból utalják más országokba – jelentős részük valószínűleg abba az országba, ahonnan oda érkezett dolgozni.

Az adatokon az is látszik, hogy a magyarok leginkább az EU-ból várhatnak pénzt haza: a hozzánk érkezett utalások 94 százaléka az unión belülről jön.