Csendes háború zajlik a határon. Van akinek sikerül átcsúszni, van akinek nem. Izgalom a határon innen a hatalmas pénzbüntetés réme és néhány tollas jószág miatt, amit fél Európában vígan lövöldöznek.
Az elmúlt egy hét alatt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságtól, illetve a NAV-tól kapott tájékoztatás szerint, két olyan intézkedésre is sor került, amikor a szerb határon Magyarországra belépni szándékozó gépjárművekben vadászatból származó fürjeket találtak. Az egyébként nem ritka esetek egyike a Tompai Határkirendeltségen történt, ahol egy szerb állampolgárságú férfi, szintén szerb rendszámú személygépjárművének tételes vizsgálata során több helyen, összesen 86 példány (tollas, valamint felpucolt) fürj madár tetemet találtak elrejtve. A másik eset is a napokban történt. Egy román rendszámú VW Transporter négy olasz és két román utassal a Kiszombori Közúti Átkelőhelyen akart belépni. Az ellenőrzés során a rendőrök az autó csomagtartójában 270 példány tollas fürj tetemet találtak fagyasztott állapotban.
Mindkét esetben az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársának szakvéleménye szerint a madarak mindegyike védett fajhoz tartozik. Az előbbi esetben pénzügyőrök közel 4,5 millió forintban, míg a második esetben a 270 példány eszmei értékét mintegy másfél millió forintban állapították meg. A két eset valamennyi személye ellen a rendőrség természetkárosítás megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást.
Mivel a fürj Európa nagy részén, így, Romániában, Szlovákiában, Ausztriában és Szerbiában is vadászható, jogosan merül fel a kérdés, a magyar hatóság miért indít eljárást természetkárosítás címen más országban elejtett madártetem határon történő beléptetésekor. Kérdéseinkkel megkerestük az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőséget, ahol részletes tájékoztatást kaptunk.
A Felügyelőség szakemberei szerint Magyarországon is a csökkenő állománynagyság miatt lett védett a fürj, így a többi védett fajjal azonos szabályok vonatkoznak e fajra is. Ezek közé tartozik például az, hogy a jogszabály megadja a pénzben kifejezett értékét, amit a hatósági eljárások során alkalmazni kell.
Szintén általános szabály, hogy az országba történő behozatala is csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet. Bizonyos érték feletti példány engedély nélküli behozatalát pedig a Btk. természetkárosításnak minősíti.
A Felügyelőségen azt is hangsúlyozták, hogy a természet nem ismer államhatárokat és ez különösen igaz a vonuló madarakra. Egy Magyarországon védett madárfaj hazai állományának védelmében elkövetett erőfeszítések semmibe vétele lenne, ha a határon Szerbiába (vagy máshová) éppen csak átrepült és ott lelőtt egyedek átszállítását hazánk minden további nélkül engedélyezné.
Ilyen értelemben a hazai fürjállomány megvédésének egyik eszköze a tranzitszállítás hatósági eszközökkel történő szabályozása és az engedély nélküli cselekmények szankcionálása. A jogszabály által definiált természetkárosítás jogi kategória így valós, hazai természetvédelmi célt is szolgál, a tranzitszállítás esetében is.
A fürj Európában elterjedt faj, a BirdLife International nemzetközi madárvédelmi szervezet adatai alapján állománya (Oroszországot is beleértve) mintegy 2,8-4,7 millió költőpárra tehető. Az EU-nak csak egyes tagállamaiban – főként a Mediterráneumban – vadászható. Állománya azonban általában stagnáló vagy csökkenő, főként az intenzív mezőgazdaság és részben a vadászat hatására. Vonuló fajként a klímaváltozás és a telelőterületeken fellépő hatások is érzékeltetik hatásukat az európai állományon is. Európában hosszú időtávon jelentős csökkenést szenvedett el a faj.
