A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum gyűjteményében kiemelt helyet foglal el egy díszes pengéjű, mesteri módon elkészített, most is borotvaéles bronzkard, amelyet az 1900-as évek elején találtak Kútvölgy határában.
Milyen korszakról tudósít ez a kard, és miért került a föld alá 3000 évvel ezelőtt? Mit tud a régészettudomány arról a korszakról, amelyben ezt a fegyvert használták a mai Hódmezővásárhely környékén élő harcos és paraszti közösségek?
Ezekre a kérdésekre kapunk választ a Korok, kultúrák, lelőhelyek sorozat előadásában május 20-án, szerdán 17 órakor a Tornyai János Múzeumban.
Elek András, a múzeum sajtóreferense a Vásárhelyi Híreknek elmondta, Dr. V. Szabó Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem régészének előadásában megismerjük a bronzkort, amely a Kárpát-medence történetében a Kr. e. 2800-as évektől a Kr. e. 900-as évekig húzódó időszakaszt foglalja magába.
Mint azt a történelemkönyvekből tudjuk, ez a periódus bővelkedik meghatározó világtörténeti eseményekben: a korszak elejére esik a sumér városállamok felvirágzása, az első egyiptomi piramisok építése, majd a második évezred fordulója környékén alakul ki a krétai paloták köré szerveződő civilizáció, és ez a híres törvényoszlopot maga után hagyó babiloni király, Hammurápi uralkodásának ideje. A Kr. e. 1200 és 1000 közötti években vezeti országát az egyiptomi újbirodalom legsikeresebb fáraója, a legendás II. Ramszesz, ekkortájt vívják a mükénei világ hadurai a Trója megszerzéséért indított háborújukat, és a korszak végére esik a bibliai Dávid és Salamon királyok által jegyzett Izrael fénykora, a föníciai ABC kialakulása.
De mi történik hazánk területén ebben a kétezer évben? Lehetséges-e írásos források híján képet alkotni a jól ismert égei és közel-keleti térségtől északra élő európai népek világáról? Eljutnak-e — és ha igen, hogyan — a korszak innovációi a nagy birodalmakból erre a vidékre? Milyen szociális szerveződésekkel, politikai alakulatokkal lehet számolni térségünkben a mezopotámiai városállamokkal és az egyiptomi istenkirályságokkal egy időben? Milyen házakban éltek, mit ettek és mit ittak, mit gondolhattak a „körülöttük kinyíló világról” a Tisza-vidéken élő emberi közösségek 3–4000 évvel ezelőtt?
Ezekre a kérdésekre is kaphatunk választ az előadáson. Elek András hozzátette, Dr. V. Szabó Gábor a régészettudomány legújabb eredményei tükrében arra is keres választ, hogy mennyire „aktualizálhatók” a mai múzeumba járó közönség számára azok a problémák és a rájuk adott válaszok, amelyekkel a bronzkori emberek szembesülhettek? Bemutatásra kerül, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a vidékünkön élő közösségeknek ezekben az évezredekben, és milyen megoldásokkal tudtak túljutni a hétköznapi élet mindennapos és a tágabb idő- és tér dimenziókat érintő kríziseken?
A Korok, kultúrák, lelőhelyek sorozat előadásában május 20-án, szerdán 17 órakor a Tornyai János Múzeumban szó esik így az őskori migráció formáiról, a környezetrombolás és a természeti katasztrófák bronzkori példáiról, a korszak egészét átszövő erőszak arculatairól és okairól, valamint a paraszti világ máig meghatározó bronzkori újításairól. Bepillantást nyerhetünk a korszak „sztárkultuszába” — a héroszok világába —, ugyanakkor szembesülhetünk a mindennapi élet mikrotörténeti részleteivel, az egyre látványosabban kiszínesedő „bronzkori kisvilágokkal”.
