Hódmezővásárhely Európában is kivételes gazdagságot mutató kerámiaművészetéről és kerámiaiparáról nyílt kiállítás Budapesten, a Vigadóban pénteken.
A január 26-án Budapesten nyílt Kökénydombi Vénusztól a NASA-ig című a vásárhelyi kerámia történetét, már címével is sokatmondóan demonstráló, mintegy 150 alkotást bemutató kiállítás előzményeiről beszámoltunk a Vásárhelyi Hírekben.
Hódmezővásárhely térségéből az őskortól napjainkig minden korszakból nagyszámú és nagyon jó minőségű régészeti tárgy került elő. A város a neolitikus kerámiakultúra világhírű lelőhelye.
A mázas kerámia a 17. században kezdett elterjedni. Az 1800-as évek végén 240 önálló fazekas dolgozott Vásárhelyen. 1912-ben a Művészek Agyagipari Majolika Telepét hozták létre a művészek. 1963-ban megalapították az Alföldi Porcelángyárat, Európa legnagyobb kerámiagyárát. A vállalatot 1989-ben három egységre bontva privatizálták, utódai a mai napig sikeresen működnek.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat a helyi cégekkel közösen 1997-ben hozta létre Pannonhalmi Zsuzsanna keramikusművész irányításával, a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumot, amely évente 14-16 művésznek biztosít lehetőséget arra, hogy öt-hat héten át a legmodernebb anyagokkal, technológiákkal dolgozhasson.
A március 18-ig látható tárlat időrendben mutatja be a hódmezővásárhelyi kerámiaművészet értékeit. Bemutatják a Tornyai János Múzeumban őrzött neolitikus kerámiatárgyak másolatait, számos népi kerámiát a 18-20 századból. Az érdeklődők megfigyelhetik a majolika mint a 20. század eleji kortárs iparművészeti kísérlet produktumait, és a húszéves kerámia szimpóziumon készült művek legjavát.
A kiállítás megnyitóján a megjelenteket Kószó Péter alpolgármester köszöntötte. A kiállítást Fekete György az MMA tiszteletbeli elnöke és Schrammel Imre Munkácsy- és Kossuth-díjas keramikusművész, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja nyitotta meg.
Közreműködtek: Vágó János kürtművész és Lauer Ágnes zongoraművész.
