A június 7-vel kezdődő héten a szúnyogírtást végző Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság Csongrád-Csanád megyében 200 hektár vízközeli területen és az agglomerációban végez légi írtást.
A most beindult meleg időjárás ideális körülményeket biztosít a következő hetekben a szúnyogok elszaporodásának.
Na de, meddig tart a szezon, mikor csíp a szúnyog, és mely betegségek írhatók a vérszívó számlájára? Az alábbi összeállításból kiderül.
A szúnyogfélék az egész világon előfordulnak, és elsősorban a meleg, nedves környezetet kedvelik. Hazánkban jellemzően májustól szeptemberig vannak jelen, általában 1-6 hétig élnek. Idegesítő zümmögésük számukra pozitív tartalommal bír – valójában nem más, mint nászra hívó hang.
A nőstény szúnyogok okozzák magát a csípést. Az esti, szürkületi órákban aktívak: este 6 és 10 óra között kell számítani a támadásukra. A nőstények - a hímekhez hasonlóan - életük nagy részében növényi nedveket szívogatnak, azonban a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz szükség van madarak vagy emlősök vérének szívására is, életükben legalább egyszer. Minden elszívott vércsepp több száz pete lerakásában segíti őket.
A szúnyogok egyes embereket szívesebben csípnek meg, mint másokat. Ez nem csupán hiedelem, hanem valóban így van. A szúnyogokat a kilélegzett levegőben lévő szén-dioxid vonzza leginkább, emiatt a gyorsabb anyagcseréjű, testesebb embereket és a várandós kismamákat kedvelik, továbbá azokat, akiknek magasabb a testhőmérsékletük. A szúnyogok a látásuk alapján is válogatnak: állítólag nagyobb eséllyel veszik észre a fekete, a sötétkék és a piros ruhát viselőket.
A szúnyogok csípésük által többféle súlyos betegséget terjesztenek. Hazánkban a bőrférgességet és a szívférgességet – utóbbi az elmúlt években egyre gyakrabban fordul elő, újabb veszélyt jelent, a szívférges megbetegedések száma szaporodik. Hazánkban 3-4 olyan szúnyogfaj van, ami az emberre és a házi állatokra is veszélyes szív- és bőrférgesség kórokozóját hordozza.
Már 2014-ben írtunk a Vásárhelyi Hírekben, hogy az év júliusában Szerbiában már 17 beteget kezeltek a nyugat-nílusi láz tüneteivel. Közülük az egyiket a Vásárhelytől légvonalban 100 kilométerre lévő Óbecsén. Ő volt az első beteg a Vajdaságban. Az azóta eltelt években a helyzet rosszabbodott, a betegséget leginkább terjesztő tigris- vagy zebraszúnyog a klímaváltozás miatt egyre jobban terjed Európában. 2014-ben 10, 2017-ban 23, 2018-ban pedig már 225 fertőzéses esetet regisztráltak Európában.
2014-ben még senki sem halt bele a nyugat-nílusi lázba, 2017-ben már négyen, 2018-ban 15-en.
Kedvező hír, hogy tavaly, 2020-ban a nyár végéig csupán 12 ember fertőződött meg a nyugat-nílusi láz vírusával az Európai Unió tagállamaiban, a szomszédos országokban pedig nem regisztráltak egyetlen beteget sem.
Kifejezetten veszélyes a lovakra. A betegség lázas általános tünetekkel, illetve agy- és gerincvelő-gyulladás okozta idegrendszeri tünetekkel jár (étvágytalanság, könnyezés, nehezített légzés, majd néhány nap múlva a hátulsó végtagok gyengesége, bénulások, elhullás). A lovak egy része elpusztul vagy a súlyos tünetek miatt szükségessé válik a beteg állatok eutanáziája, más esetekben a tünetek enyhülnek és a beteg állatok idővel teljesen meggyógyulnak.
Szintén szúnyog terjesztheti a bőrférgességet, amely ugyan nem halálos betegség, de a féreg például eljuthat a szembe is, esetenként látászavart okozhat. A szívféreg fertőzés legfőképpen a kutyákra, a macskákra és a vadászgörényekre jelent halálos veszélyt, de a szívféreg lárva az emberi tüdőbe is eljuthat – a fertőződés forrása legtöbbször a beteg házi kedvenc.
