Az 1439 darabból álló szikáncsi aranykincs az ország legjelentősebb hunkori pénzlelete, a második helyezett 800 darabos érméből áll. Ez is jól demonstrálja, hogy a Kárpát Medence, Magyarország gazdag régészeti leletekben, amire oda kell figyelnünk, mondta L. Simon László a szikáncsi aranylelet kiállításának megnyitóján.
Képünkön Bokorné Nagy Katalin régész, aki a feltárást vezette és L. Simon László (Fotó: VH)
Az Országgyűlés Sajtó és Kulturális Bizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke azt is elmondta,a vásárhelyi kiállítás arra is felhívja a figyelmet megnőtt az illegális kincskeresők száma Magyarországon. Ellentétben Jozó Erzsébettel, aki leadta a vásárhelyi határban talált érméket, ma Magyarországon elképesztő méretű az régészeti leletek illegális kereskedelme, elég, ha a legjelentősebb online kereskedésekre feltett kínálatot nézzük. Mint mondta, ugyanakkor ez a kiállítás arra is példa, hogy jó irányú a kormányzat törekvése, hogy a helyi kiállítóhelyek az önkormányzatok kezelésébe kerüljenek. Ebben egyébként példaértékű Hódmezővásárhely, állapította meg L. Simon László.
Azt is elmondta, jogszabály módosítást javasolnak, hogy az eddig nagy fővárosi múzeumok, mint például a Nemzeti Múzeum raktáraiban őrzött és soha ki nem állított régészeti leletek a megtalálás helyén, a helyi múzeumokban legyenek kiállítva.
A január 31-én délután tartott megnyitón Torbágyi Melinda, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának főosztályvezetője alapos szakmai ismertetője során a megjelenteknek elmondta, a kincs 97 százalékát II. Theodosius solidusai alkotják, emellett Honorius, valamint III. Valentinianus érméi fordulnak elő benne. Az igen nagy tisztaságú, 23 karátnál is finomabb érméket a 420-440-es évek között verhették. A verdefényes, vagyis a még használatba nem került nagy mennyiségű, azonos lelet arra utal, hogy a pénz nem összegyűjtésből ered, hanem valószínűleg a hun fejedelmi udvarba császári adónak szánták. Torbágyi Melinda hasonlatként elmondta, évi 6000 font volt a provincia adója, a szikáncsi kincs együttvéve 20 fontot tesz ki.
A megnyitó után Torbágyi Melindát a Vásárhelyi Hírek arról kérdezte, vajon mennyi érmelelet van a Nemzeti Múzeum raktáraiban, amelyek akár a helyi múzeumok látnivalóit gazdagíthatná? Az éremtár főosztályvezetője nem bocsátkozott becslésekbe sem, de azt elmondta, feltétlen különbséget kell tenni a régészeti leletek között. Nem vált ki minden lelet például olyan helyi érdeklődést, mint a szikáncsi. Sokszor közrejátszik az is, ha valamilyen helyi sajátosság, történet kapcsolódik a leletekhez. A helyi kiállítóhelyeknél sok más, például biztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. Végül példaként felhozta a most megnyílt kiállítás anyagát. Mint mondta, háromféle az itt látható 54 pénzérme, vagyis a többi 1385 egyforma. Vagyis semmi értelme ilyen mennyiségben kiállítani.
A zártkörű megnyitón – mint képeinken is látható - részt vett Jozó Erzséber családja is.
A kiállítás mától látogatható. A tárlaton több mint félszáz darabot mutatnak be az aranyérmékből, de a látogatók korabeli újságcikkek, jegyzőkönyvek és egy híradófelvétel segítéségével megismerhetik a kincs megtalálásának körülményeit. Sőt az 1963 novemberében 1000 érméből a Tornyaiban nyílt első kiállításon az egyik aranypénz eltűnésének történetét is.
Kapcsolódó cikkünk
