Egy koronaőr segítségével a hétköznapi emberek számára különleges kulisszatitkokat is megismerhetnek az érdeklődők január 7-én az Emlékpontban.     

Több mint három évtizednyi, hányatott sorsú távollétet követően, 1978. január 5-én érkezett a Ferihegyi repülőtérre a magyar államiság jelképe, a Szent Korona, majd január 6-án a Parlamentben Cyrus Vance amerikai külügyminiszter kis ünnepség keretében átadta ezeket a magyar nép meghívott képviselőinek.

Az évfordulóra emlékezve január 7-én (kedd) 13 órától az Emlékpont konferenciatermében rendhagyó tanórán Kerecsen László koronaőr mutatja be a Szent Korona hazatérésének történetét, megismertetve a diákokkal a Magyar Királyi Koronaőrség hagyományait és a Pajtás ezredes vezette koronaőrség szerepét nemzeti ereklyénk megmenekítésében.

Magyarország több ízben is a korona visszaszolgáltatását követelte az amerikaiaktól, ám Washingtonból az összes ilyen tartalmú formális és informális megnyilvánulást félresöpörték, egyértelművé téve, hogy nem tekintik hadizsákmánynak a Szent Koronát. Álláspontjuk alappillére szerint őrzésre, egyfajta letétként vették át azt a koronaőröktől, így nem is alkalmazták rá a visszatérítendő javakra vonatkozó egyezményeket. Jellemző, hogy a magyar kormánynak egészen 1965 elejéig nem volt hivatalos tudomása arról, hogy egyáltalán hol vannak a koronázási jelképek: Washington ekkor közölte Budapest érdeklődésére, hogy letétként őrzik nemzeti ereklyéinket. Innentől kezdve a téma rendszeresen visszaköszönt a két ország közötti párbeszédben. Első ízben Gerald Ford elnöksége idején merült fel konkrétan, hogy talán elérkezett az idő a szentségek visszaszolgáltatására, mindezt azonban csak a következő elnök, Jimmy Carter hivatala alatt követték tettek: a döntés 1977 augusztusában született meg, majd november 4-én öltött hivatalos formát. Habár az Amerikában élő magyar emigránsok jelentős része határozottan ellenezte Carter lépését, innentől kezdve megkezdődhetett az egyeztetés a gyakorlati részletekről.