Az Il Ferro-ügyben a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma jogerős ítéletében az elsőrendű vádlott, az Il Ferro Kft. ügyvezető igazgatójának szabadságvesztését 8 évre súlyosította kedden.
A Fővárosi Ítélőtábla a csalás és más bűncselekmények miatt az elsőrendű vádlott és a társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2015. június 29-én kihirdetett ítéletét megváltoztatta, az elsőrendű vádlott a terhére rótt csalás bűntettből 1591 rendbeli csalás vétségéből 13 rendbelit követett el társtettesként. A másodrendű vádlottat 49 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntette és 2 rendbeli társtettesként elkövetett csalás vétsége vád alól felmentette.
Az első és másodrendű vádlott esetében a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma az első fokú bíróság vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezését hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot különleges eljárás lefolytatására utasította.
Az ügy előzménye, hogy az első fokú bíróság 2015. június 29-én az elsőrendű vádlottat, az Il Ferro Kft. ügyvezető igazgatóját hűtlen kezelésben, sikkasztásban, mintegy kétezer rendbeli csalásban és számviteli rend megsértésében találta bűnösnek, amiért 6 év börtönbüntetésre ítélte.
A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma a társtettesekre korábban meghozott ítéleteket helyben hagyta, így a másodrendű vádlott esetében a négy év szabadságvesztést, az ötödrendű vádlott pedig 2 évet kapott, amit 3 évre felfüggesztettek. A hatodrendű vádlott 1 év 10 hónapot kapott, 2 évre felfüggesztve. A hetedrendű vádlottat - aki később megvásárolta az Il Ferro Kft.-t - jogerősen, felfüggesztve 1 év 6 hónap börtönre ítélték.
Mint arról a Vásárhelyi Hírekben írtunk, a Fővárosi Főügyészség 2010-ben emelt vádat az Il Ferro-ügyben. A büntetőper 2011 novemberében kezdődött, az akkori tárgyaláson a kft. egykori vezetője tagadta bűnösségét. Az ügyvezetőt gépkocsikon elhelyezett reklámokkal kapcsolatban sok száz millió forintos hűtlen kezeléssel, sikkasztással, csalással vádolták meg. 2006-2007 körül tűntek fel nemcsak Budapest, hanem például Hódmezővásárhely utcán is az Il Ferro Kft. első, reklámokkal felmatricázott autói. A cégalapítók, Laskay Róbert és Varga Mátyás akkoriban még nyugodtan rábízhatták magukat az emberek már-már a felelőtlenséggel határos hiszékenységére.
Több ezer autóssal kötöttek szerződést, amely arról szólt, hogy pénzt ad reklámok közzétételéért. Használt autó esetében egyszeri 180-333 ezer forintos díjat kértek, új autónál pedig azt, hogy az általa kijelölt kereskedőnél vásároljanak és fizessenek 5-10 ezer forintos ügyintézési díjat. Cserébe azt ígérte a társaság, hogy új autó esetében fizeti a havi részletet 40 ezer forintig, a használt kocsik után pedig havi 50 ezret ad.
A vád szerint az Il Ferro összesen milliárdos nagyságrendű bevételei és kiadásai mellett az elsőrendű vádlott, a volt ügyvezető százmilliókat utalt rokonai, barátai cégeihez fiktív számlákra, ügynöki jutalék címén, ellenszolgáltatás nélkül, és a pénzt később a vádlott-társak visszaadták neki.
Senki nem kételkedett abban, hogy a futamidőtől függően 180, avagy 360 ezer forintos regisztrációs díj fejében úgy juthatnak autóhoz, hogy ezen felül már egy fillért sem kell szinte befizetniük, csak használniuk kell az autót. Hogy lényegében egy ismeretlen hitelkonstrukcióban, törvényesen jutnak „ingyen” autóhoz.
Lakóhelyüktől és szerződésük futamidejétől függően meg kellett tenniük egy számukra előírt napi kilométert, hogy minél többen láthassák az autókra ragasztott hirdetéseket. A reklámpénz az Il Ferro-autótulajdonosok tartozását csökkentette volna. Létezett egy másik konstrukció is. Abban a hitelre vásárolt autók törlesztőjét a havi reklámozási díjból fizethették volna ki az Il Ferro ügyfelei. Matematikailag az üzlet még akár rendben is lehetett volna, ha Laskay és Varga talált volna hirdetőket. De az autókra ragasztott néhány hirdetés zöme is barterüzlet volt. Így lett a zseniális ötletből rövid időn belül egy gigászi piramisjáték.
