Körülbelül 52 ezer fővel növekedhetett januárban a regisztrált álláskeresők száma a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) becslései szerint. Ez a növekedés nagyobb, mint ami a szezonális hatásból következne.

A GVI a Google Insights for Search (GIS) szolgáltatásával becsülte meg az álláskeresők számát. Az álláskeresési aktivitást 26 keresőszó forgalmával mérték. A GIS adatait felhasználó modellel az intézet 466 277 főre becsülte az álláskeresők számát, ami a decemberi számhoz képest több mint 52 ezer fős növekedést jelent.

Tavaly januárhoz képest ugyanakkor 182 174 fővel csökkent az álláskeresők száma. A kedvező év/év adat főként a tömegesen munkába álló közmunkásoknak köszönhető.

Aki regisztrálta magát a munkaügyi központban, álláskeresési járadékot igényelhet. Magyarországon annak jár álláskeresési járadék, aki legalább 360 nap munkaviszonyt igazol 3 évre visszamenőleg. Ez lehet egyéni vagy társas vállalkozásban végzett munka is. Feltétel ez utóbbi esetben, hogy az álláskereséskor vissza kell adni a vállalkozói igazolványt, vagy szüneteltetni kell (tehát egy álláskereső nem lehet számlaképes).

Az álláskeresési járadék maximum 3 hónapig jár, és nem lehet több 93 ezer forintnál. Ha valaki ügyvezetésért például a minimálbért kapta, akkor álláskeresőként 55 800 forintot kap.

A járadék összegét úgy számolják ki, hogy az utolsó 4 naptári negyedév bruttó fizetését átlagolják, s ennek 60 százaléka lesz a járadék összege. Aki a minimális 360 napot tudja csak igazolni, az 36 napig kapja a járadékot, aki a maximális 3 évet, az 3 hónapig.

Mint látható, az álláskeresők között nincs különbség a korábban 160 ezret és a 450 ezret keresők között: mindkét csoport ugyanannyi járadékra, 93 ezer forintra jogosult. Összesen három hónapig.