Április 16-a a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja. Azokra emlékezünk ezen a napon, akiket a nácizmus zászlaja alatt 77 évvel ezelőtt megfosztottak jogaiktól.

Április 16-án közösen emlékezett a hódmezővásárhelyi Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyet fenntartó Emlékpont, valamint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség. 

 A vásárhelyi zsidó temetőben a holokauszt áldozatainak tiszteletére állított emlékműnél néma főhajtással helyezte el a megemlékezés köveit Márki-Zay Péter polgármester, Kis Andrea alpolgármester, Erdős László hitközségi elnök és Miklós Péter történész, címzetes egyetemi tanár, az Emlékpont szakmai tanácsadója.

1944-ben - az ország német megszállását követően - e napon kezdődött a hazai zsidóság igazi tragédiája. Megjelent a kormány 1600/1944. M.E. rendelete, amely elrendelte a zsidók vagyonának kötelező bejelentését és zár alá vételét. Megindult az északkelet-magyarországi és kárpátaljai zsidóság gettósítása.

A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. (1944 őszén a nyilasok az uralmuk alatt lévő területekről, elsősorban az Észak-Dunántúlról néhány ezer cigány származású polgárt is deportáltak.) A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza. A magyar zsidók 30-40%-a túlélte a katasztrófát, de az ország, különösen a vidék Magyarországa demográfiai, társadalmi és szellemi értelemben egyaránt jóvátehetetlen veszteséget szenvedett.

A vásárhelyi zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor 1944. június 16-án elhurcoltak a városból 737 zsidó polgárt. Hódmezővásárhelyen ezerötszáz zsidó lakott, a városban a Beretzk Pál polgármester-helyettes által vezetett helyi közigazgatás ellenállása miatt nem jelöltek ki gettót.
A kutatás 470 vásárhelyi zsidó mártírt tart számon, negyedük 24 évesnél fiatalabb volt, ezért is állít külön emléket a gyermekáldozatoknak a Holokauszt Múzeum.

2000. január 18-án, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter javasolta, hogy minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról, azért, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a zsidók gettókba kényszerítése.