A Magyar Országgyűlés hivatalosan 2007-ben nyilvánította március 23-át a Lengyel-Magyar Barátság Napjának, amelynek az idén Csongrád megye ad otthont. A két nép ezeréves hagyományait, máig élő kapcsolatait erősítő emléknaphoz az Emlékpont Múzeum, a Szétlőtt városok: Poznan-Budapest 1956 című kiállítással kapcsolódik.
A lengyelek és magyarok kommunista diktatúra alatti sorsközösségét felidéző tablókiállítás számos korabeli emléktárggyal egészül ki: az ötvenhatos forradalom relikviái mellett vasárnapig még megtekinthető Zenon Tarnowski lengyel egyetemista fotósorozata az '56-ban szinte földig rombolt Budapestről.
A világtörténelem legnagyobb szovjetellenes felkelésének, a magyarországi 1956-os forradalom és szabadságharcnak és előzményének, a poznani júniusnak állít emléket a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet poznani részlege és magyar partnerei által összeállított, 32 fényképekkel gazdagon illusztrált tablóból álló kiállítás az Emlékpontban.
A poznani munkások az alacsony bérek, a norma megemelése és az évek óta tartó megalázottság ellen 1956 június 28-án kezdték meg a tüntetésüket, amely fokozatosan kiszélesedett és konkrét követeléseket megfogalmazó forradalmi megmozdulássá lett. A tüntetéssorozat kiteljesedését a hatalom egy háromezer fős páncélos alakulat kivezénylésével és támadásával fékezte meg. A katonai attaknak 57 áldozata volt, köztük egy tizenhárom éves diák, Romek Strzałkowski, akit lesből lőttek le. A megtorlás során hétszáz embert börtönöztek be.
A poznani felkelés szolgált előzményül a kommunista diktatúra rabláncát magáról lerázni kívánó magyar nép szabadságküzdelmének. 1956. október 23-án a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói a lengyel nép melletti szolidaritási tüntetésre határozták el magukat, mely világtörténelmi eseménysorrá alakult. Október 23-a két legnépszerűbb jelmondata így hangzott: "Minden magyar együtt halad, követeljük a lengyel utat!" és "Függetlenség, szabadság, lengyel-magyar barátság".
Lengyelország-szerte gyűjtés indult a magyarországi felkelés segítésére, a krakkói diákok pedig több teherautónyi és vagonnyi vért és gyógyszert hoztak Magyarországra. A lengyel királyok városában, a magyar emlékekkel "teletűzdelt" Krakkóban például megemelték a villamosjegyek árát, hogy azzal is magyar ügyet támogassák. E lengyel "véráldozatnak" is emléket állít az Emlékpont kiállítása, ahol külön tárlóban látható egy korabeli, a forradalom alatt használt mentőstáska és vöröskeresztes segélydoboz.
1956 szabadságküzdelmei elbuktak, de e két tragédia tovább erősítette a két nemzet összetartozását és sorsközösség vállalását. A vásárhelyi közgyűjtemény tárlatán látható az a zászló, amelyet a tarnow-i (Bem szülővárosa) magyar - nem lengyel-magyar (!) - baráti társaság adott ki az ötvenhatos forradalom 30. évfordulója tiszteletére. A tárlaton láthatóak még lengyel kiadványok 1956 közös pillanatairól, valamint egy kortörténeti jelentőségű fényképsorozat, melyet egy lengyel egyetemista, Zenon Ternowski készített 1956 október-novemberében Budapesten az Üllői úton, a Corvin köznél és a Nagykörúton. A varsói egyetem magyar szakára jelentkezett fiatal.
1956. szeptemberében érkezett gyakorlatra Magyarországra. A későbbi diplomata és magyar konzul élete egyik legnagyobb élményének tartotta, hogy közvetlenül közelről láthatta az 1956-os magyar forradalom eseményeit. Szenvedélyes fotós révén, sokat fényképezett ezekben a napokban. November 2-án a győztes forradalom hírével tért vissza Lengyelországba. Odakint értesült arról, hogy a magyar nép forradalmát leverték. Filmjeit még a határon elkobozták. Egyetlen tekercset tudott megmenteni, s ezen kockákról készült képek láthatóak az Emlékpont kiállításán.
A szétlőtt városok: Poznan-Budapest 1956 című időszaki kiállítás március 25-ig tekinthető meg az Emlékpontban.
Kapcsolódó cikkünk:
Szétlőtt városok: Poznan - Budapest 1956 címmel nyílt kiállítás Hódmezővásárhelyen
