A Poznanban és a Budapesten történt 1956-os eseményeket bemutató tárlat nyílt február 22-én az Emlékpont múzeumban.
Fotók: VH
Az 1956-ban Poznanban és Budapesten történtek bizonyítják Lengyelország és Magyarország demokrácia és Európa iránti elkötelezettségét – mondta a tárlat megnyitóján Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester.
Lázár János hangsúlyozta, a lengyel és a magyar nemzeten kívül Európában nem volt még egy, amely ekkora áldozatokat hozott volna a nyugati világ érdekében. Aki végignézi a mártírok arcát, az oroszok által szétlőtt épületeket, választ kap arra, vajon demokrácia ügyében elkötelezettek vagyunk-e vagy sem - tette hozzá a politikus.
Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete hangoztatta, a magyaroknak és a lengyeleknek még sokat kell tenniük azért, hogy a világ megismerje a két nép különleges kapcsolatát, barátságát.
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet Poznani Részlege és magyar partnerei által összeállított, 32 fényképekkel gazdagon illusztrált tablóból álló kiállítás a magyarországi 1956-os forradalom és szabadságharcnak és előzményének, a poznani júniusnak állít emléket.
A poznani munkások az alacsony bérek, a norma megemelése és az évek óta tartó megalázottság ellen 1956. június 28-án kezdték meg a tüntetésüket, amely fokozatosan kiszélesedett és konkrét követeléseket megfogalmazó forradalmi megmozdulássá lett. A Sztálin Fémművek dolgozói a pártbizottsághoz vonultak, politikai szabadságot, vallásszabadságot és az anyagi feltételek javulását követelve. Mivel a pártvezetés szóba sem állt velük, behatoltak az épületbe. A tüntetéssorozat kiteljesedését a hatalom egy háromezer fős páncélos alakulat kivezénylésével és támadásával fékezte meg. A katonai beavatkozásnak 57 áldozata volt, köztük egy tizenhárom éves diák, Romek Strzałkowski, akit lesből lőttek le. A megtorlás során hétszáz embert börtönöztek be. A vérbe fojtott ellenállás hatása azonban továbbgyűrűzött: a lengyel társadalmi viszonyok – a pártvezetésben bekövetkezett változások következtében Gomulka visszatérésével – valamelyest javultak, de az áldozatokra való emlékezés jó ideig tabu maradt Lengyelországban.
A poznani felkelés szolgált előzményül a magyar nép 1956 őszi szabadságküzdelmének. 1956. október 23-án a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói a lengyel nép melletti szolidaritási tüntetésre határozták el magukat, amely világtörténelmi eseménysorrá alakult. Poznan emlékezete még erősebb szolidaritásérzetet váltott ki a lengyel nemzetben a magyar forradalom reményteljes kezdetekor: a lengyelek szó szerint vérüket adták a magyar szabadságért, hiszen hatalmas mennyiségű és összegű adományokat, valamint vérszállítmányokat juttattak a szovjetek és a kommunista karhatalom által ostromlott Budapestre. A két nemzet összetartozását és sorsközösség vállalását erősítette e két tragédia.
A március 25-ig látható tárlat a Csongrád Megyei Önkormányzatnak a Lengyel-magyar barátság napjához kapcsolódó rendezvénysorozata első eseménye.
Kapcsolódó cikkünk:
A két nemzet sorsközössége (Letölthető a kiállítás 36 oldalas katalógusa)
