Az alföldi fazekas triennáléra beküldött alkotásokból nyílt tárlat csütörtökön Mezőtúron, a Városi Galériában.

A triennále pályázatát meghirdetők - a Hagyományok Háza és a helyi rendezők -a díszítést helyezték előtérbe: régi, ritkán használt díszítési technikák újraélesztését, továbbfejlesztését várták a fazekasoktól.

A XIV. Alföldi Fazekas Triennálé pályázatán 38 alkotó indult 154 készlettel vagy tárggyal. Második lett a hódmezővásárhelyi Szénási János a Népművészet Mestere, népi iparművész.

A most 73 éves fazekasmester idén március 15-én kapta meg a Pro Urbe Díjat. 2014 júliusában a Tornyai János Múzeumban életművét reprezentáló nagysikerű kiállítása volt.

A megnyitón hangzott el, hogy Szénási az anyagok és technikák tökéletesítése mellett nagy súlyt fektetett arra, hogy minél alaposabban megismerje a helyi fazekas hagyományokat. Kezdetben mázatlan edényeket készített, majd igazi kibontakozást a csúcsi fazekasok stílusának, a fehér alapon kobaltkék mázas kerámiának a felújításában ért el.  

A triennálé Mezőtúron most látható tárlatának díjazott darabjait később Budapesten is bemutatják.

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke beszédében többek között megemlékezett Badár Balázsról (1855-1939), a nemzetközi hírnevet szerzett helyi születésű fazekasmesterről. Badár Balázs különös munkáival, vázáival, díszedényeivel a millenniumi kiállításon tűnt fel, ahol állami ezüstérmet nyert. Több külföldi kiállításon is részt vett és kapott kitüntetést így Brüsszelben, Párizsban és Antwerpenben. A magyar népies agyagművességet ő fejlesztette művészivé és tette világhírűvé.

Az eseményhez kapcsolódó tudományos konferencián a cserépedényekből álló magyarországi magánygyűjtemények mutatkoztak be.

Kapcsolódó cikkünk:

Forró István különdíjas lett Mezőtúron