Csaknem 500 népi kézműves mester és iparművész mintegy 3500 munkáját vonultatja fel az anyaország és Erdély számos tájegységéből a Műcsarnokban Kéz-Mű-Remek címmel április 21-én nyíló Népművészeti Nemzeti Szalon.

A népművészetet bemutató kiállítás a Nemzeti Szalonok sorában az ötödik állomás az építészeti, képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti szalonok után.

Bemutatkoznak alkotásaikkal azok a kortárs kézművesek – több száz alkotó –, akik míves remekeikkel az elmúlt 5-10 évben a legfontosabb szakmai pályázatokon kiváló eredményeket érték el.

A kiállítók egyike a vásárhelyi Bereczné Lázár Nóra Hhmestojás-festő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere, Magyar Kézműves Remek-díjas alkotó, aki mára festett, írott hímes tojásaival nemcsak itthon, hanem külföldön is ismert. Mint arról a Vásárhelyi Hírek elsőként számolt be, idén márciusban Sanghajban nagyszabású, négynapos magyar kulturális fesztivál egyik meghívott vendége volt. Az egyik legolvasottabb sanghaji hírportál, a Shine a fesztiválról fotósorozatban, nagy terjedelmű cikkben számolt be, az egyik interjúalany Berecné Lázár Nóra volt, aki a hímestojás-festésről, a tradícióiról is érdeklődtek. 

A kiállítás ideje alatt arra is lehetőség nyílik, hogy a látogatók kipróbálják a kézművesség fortélyait, így többek között a tojásírás technikáját.

A kiállítás 12 termében a tárlat kurátorai betekintést engednek a táncházmozgalom kezdeteibe, majd teremről-teremre reprezentálva, hogy a hagyományos paraszti kultúrából merítő kortárs kézművesség miképpen teheti szebbé, gazdagabbá mai életünket, megmutatva népművészetünk gazdagságát, sokszínűségét. A tárlat első terme a hetvenes évek népművészeti újjászületését idézi meg egyik oldalon a nomád nemzedék mestereinek tárgyaival, ezekkel szemben pedig a táncházmozgalom népviseleteivel, valamint számos archív fotóval.

A híres néprajzi tájak továbbélő hagyományát egy erdélyi és egy anyaországi egység mutatja be. A berendezett kalotaszegi ház mellett széki, székelyföldi és bukovinai szobák kaptak helyett, míg a matyóföldi ház mellett Kalocsa, Sárköz és Palócföld népművészetét ismerhetik meg a látogatók.

Külön termek tekintik át az otthon, majd a házból kilépő ember világát, tárgykultúráját lakásberendezéseken, illetve öltözeteken, viseletkiegészítőkön keresztül. A szakrális terek egységébe egy 47 táblás kazettás mennyezet is készült, míg a közterek, jelképek termébe egy kisebb faragott kapu is helyet kapott, a kiállításba szánt, nagyméretű székelykaput azonban végül a Műcsarnok épülete mögött helyezték el.

A közönség megismerkedhet több kézműves dinasztiával, betekintést nyerhet a tárgyrekonstrukciók készítésébe, a népi hangszerek világába, de a tárlat még a népi építészetbe is bevezetőt nyújt.

A kiállítás augusztus 20-ig tart nyitva.