Kultúra, oktatásVásárhely agyagból és tűzből

2017. március 3., péntek
 

Hódmezővásárhely történetének meghatározó két elemét, a téglagyártást és a téglaépítészetet járta körül a Requiem egy téglagyárért című fotókiállítás finisszázsa csütörtök délután az Emlékpontban.

 

 

 

 

 

 

A Város épült agyagból és tűzből című beszélgetés során Dömötör Mihály és vendégei érintették a város történetét, de szó volt a filozófiai gondolatoknak az építészetben való tetten érhetőségéről is.

 

A több mint százhúsz éve épült vásárhelyi Városháza a település egyik legjellegzetesebb épülete, s bár épp a pénteki közgyűlésen születik döntés a felújításról, Mucsi László építész, a városfejlesztési iroda vezetője leszögezte: az épület eredeti egységeinek jó része ma is jól látja el feladatát.

 

A korabeli helyhatóság két helyszínt is számba vett a Városháza megvalósításáról folytatott tárgyalásokon, azonban a mai Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola helyével szemben a Kossuth tér mellett határoztak a városatyák. A tervek elkészítésével Ybl Miklós unokaöccsét, a szintén építész Ybl Lajost bízták meg, azzal, hogy a vásárhelyi városháza nagyobb legyen a szegedinél és tornya is magasabb legyen.

 

A kivitelezéssel megbízott társaságnak – amelyet ma konzorciumnak neveznénk – tagja volt a Kovács Testvérek Téglagyára is, amelynek ma még látható maradványait Dömötör Mihály a kiállítás képein megörökítette. Az építkezéshez – amelyen negyvenhárom mester és kétszáz segéd dolgozott – a téglákat a Kutasi úti gyárból szállították és a gyorsabb munkához lóvasutat építettek a homokbányáig. Mindez segített abban, hogy mindössze két év alatt építsék fel Vásárhely főterén a helyhatóság épületét.

 

A nyolcvan centiméter és egy méter közötti vastagságú téglafalak lehetővé tették, hogy később akár egy második elemeletet is ráépítsenek, a födém legvastagabb gerendáit pedig közel egy méter átmérőjű fák törzséből faragták. A Városháza hasznos alapterülete két és félezer négyzetméter, homlokzata egy nagy focipálya területe, több mint kilencezer négyzetméter, míg a torony ötvennégy méter magas. Az épület állagát csak a pont félévnyi különbséggel bekövetkezett két tűz rontotta, az elsőt – 1970. szeptember 4-én – a toronyra felhelyezett, világító vörös csillag elektromos zárlata okozta.

 

A városban a szilárd épületek létrehozását a török uralom idején a megszállók tiltották, míg később a téglaégetés a város földesura, a Károlyi család kiváltsága volt – mondta el Lőkös Györgyi, a hódmezővásárhelyi levéltár munkatársa. Az általuk épített Károlyi-ház és a Serház téglái is az uradalmi téglaégetőből kerültek ki, ahol boksákban, szalma és nádtüzeléssel készültek a téglák. Bár az 1788-as nagy tűzvész is igazolta, hogy kevés a városban a téglaépület és a téglából készült, tűzbiztos kémény, azonban a város csak közel száz év múltán jutott örökváltsággal a téglaégetés jogához. Ekkor építési szakosztály alakult és a város számos járdáját kövezték ki téglával.

 

A Kovács Testvérek Téglagyára fénykorában korszerű üzemnek számított, a két gyárrészt – amelyekben az akkor újdonságnak számító körkemencék működtek – alagút és az abban futó kis vasút kötötte össze és a hetven alkalmazott között kéttucatnyi nő végezte a nehéz munkákat a préseléstől a szárításon át az égetésig. A termelés aratás idején szünetelt, hogy a téglagyári dolgozók a mezőváros földjein vállaljanak munkát a betakarítás idején.

 

Húsz éve került Maczelka Tibor tulajdonába a Kutasi úti, egykori téglagyár. A vállalkozó elmondta: nem volt gazdaságos az akkorra elavult technológiával működött gyártás és korábban emiatt megszüntették a termelést. Azt viszont örömmel fogadta, hogy Dömötör Mihály vállalkozott a még megtekinthető részek megörökítésére.

 

Fogantatásunkkor még nem tudni, hogy boldogok leszünk-e, szegények, vagy gazdagok, biztos csak az, hogy el fogunk múlni – fogalmazta meg a beszélgetés végén Dömötör Mihály. A fotóművész elmondta: a létezés egy speciális formájának megörökítésére nyílt lehetősége az egykori téglagyárban, hiszen az már nem működik, s remény sincs az újraindításra, viszont a múlt részleteit még megörökítheti a fotográfus.

 

Az Emlékpont galériájában látható kiállítást még március 5-ig, vasárnapig kereshetik fel a látogatók.

 
 
VH-Emlékpont (Arany Tóth Attila)
 

Olvassa el ezt is!

Egy kis pezsgés a sörök háborújában

Egy kis pezsgés a sörök háborújában

Az asztalt verték, amiért Lázár csatlakozásra biztatta szűkebb pátriája, Hódmezővásárhely lakosait a holland sörgyártó termékeit bojkottáló mozgalomhoz.
Borsika udvar - gasztronómiai titkok tárháza

Borsika udvar - gasztronómiai titkok tárháza

Sajátos, egyedi hangulatát a bútoroknak, a speciális élelmiszereknek, a vevőket valódi olasz kávéval kínáló Gellény Krisztina mosolyának, lelkes elhívatottságának köszönheti.
Jelentős változások a Tornyai Múzeum háza táján

Jelentős változások a Tornyai Múzeum háza táján

Többen is távoznak az intézményből. Az igazgató is beadta a felmondását, amit az önkormányzat elfogadott. Több intézmény összevonása is elképzelhető.
Háromszáz oldalas kötet Tornyairól

Háromszáz oldalas kötet Tornyairól

Nagy Imre, Nátyi Róbert és Tóth Károly művészettörténészek hat írásban foglalják össze Tornyai életművét, amelyhez hatalmas mennyiségű fotóanyag kapcsolódik.
 

És ezt már olvasta?

Nemzeti Emlékezet Hete az Emlékpontban
Nemzeti Emlékezet Hete az Emlékpontban A történettudományi ülésen a forradalom szereplőinek, emlékezőinek, örököseinek és a kommunista hatalom viszonyát, az államszocializmus évtizedeitt mutatták be.
 
A Csepel Stadionban lépett pályára a Hódmezővásárhelyi FC
A Csepel Stadionban lépett pályára a Hódmezővásárhelyi FC A kapu előtti utolsó pillanatokban még nem sikerült a legjobb döntéseket és megoldásokat meghozni, így az Újpest nyert. Interjú Kandó Róberttel.
 
Családi események Hódmezővásárhelyen 2020. 43. hét
Családi események Hódmezővásárhelyen 2020. 43. hét "Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog..."
 
Közép-Európa kortárs kerámiaművészete Vásárhelyen
Közép-Európa kortárs kerámiaművészete Vásárhelyen A tárlaton 120 művész, mintegy másfélszáz izgalmas anyagból és különleges technikával készült alkotása ad keresztmetszetet a visegrádi országok művésztelepeinek életéből.
 
Életfogytiglan a vásárhelyi kettős emberölésért
Életfogytiglan a vásárhelyi kettős emberölésért Két év után megszületett az ítélet. Cikkünkben teljes egészében kirajzolódik a tragédia háttere. A részletekről nyilatkozott a Rendőrség.
 
Győzött a HLKC Kecskeméten
Győzött a HLKC Kecskeméten

Újabb fontos győzelmet szerzett a HLKC NB II-es felnőtt csapata. A vége magabiztos, nyolcgólos vásárhelyi siker lett.

 
Holtversenyben a tabella élén
Holtversenyben a tabella élén A remek teljesítményhez társult egy szorosabb védekezés, a megszokott erős asszisztjáték, valamint az, hogy a csapat minden tagja hasznosan és jó játékkal rukkolt elő