RK: A 2010. évi választáson mandátumot szerzett Képviselőtestület felállását követően teljes rivaldafénybe került a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, különösen gondolok itt Ajtai Éva korábbi elnök bírósági ügyére, melyet a média végig követett egészen az ítélet meghozataláig, mely által Ajtai Évát a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság az önkormányzati támogatás elsikkasztása miatt nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte két évre felfüggesztve, melyet a Szegedi Ítélőtábla másodfokon helybenhagyta. Ezt követően Ajtai Éva lemondott elnöki tisztségéről, illetve képviselői mandátumáról, egy időben fia, Rostás Béla is követte lemondásával, aki elnökhelyettes volt a testületben. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat teljesen átalakult, új képviselők jutottak mandátumhoz, Önt választották meg elnöknek. Hogy történt az átalakulás?
Mátray Attila: Először is szeretném megjegyezni, hogy én tagja voltam az Ajtai Éva vezette Képviselőtestületnek, még 2011-ben Pap Szilvia lemondott képviselői mandátumáról, akivel egyébként a választáson egyenlő szavazatot kaptam. A lemondás hátterében egyébként az állt, hogy Pap Szilvia élettársa volt Ajtai Éva fiának, Rostás Bélának, akivel időközben megszűnt az élettársi kapcsolata, ezt követően Pap Szilvia lemondott, így jutottam mandátumhoz. Később lemondott a másik képviselő is, Forrai Hajnalka, így került be a testületbe Matyi Sándor képviselő úr, ekkor változott meg képviselői összetétel. Amikor én bekerültem a testületbe, még munkaterve sem volt a Roma Önkormányzatnak. Fontos megemlíteni azt is, hogy az Önkormányzat szinte nem is tevékenykedett, nem csinált semmit, a működést teljesen felemésztette az elnökkel folyó bírósági ügy, Ajtai Éva teljesen csak is a saját ügyére koncentrált. Miután fiával Rostás Bélával lemondtak, bekerült a Roma Demokraták Szövetsége másik két képviselője a testületbe, Ferkovics Menyhért és Ökrös László képviselő urak.
RK: Hogyan zajlott elnök úr az átadás-átvétel?
M.A.: Ami azt illeti az elnöki átadás-átvétel kétszer meghiúsult, mivel az egyik alkalommal az előre leegyeztetett időpont ellenére Ajtai Éva nem jelent meg, a második alkalommal viszont megjelent, de pár percet követően felállt és elhagyta a székhelyet. Az átadás-átvételre az újjáalakulás után mintegy egy hónap múlva került csak sor emiatt. Amikor megkezdődött az átadás-átvétel akkor szembesültem pl. azzal, hogy a még korábbi Képviselőtestület után megörökölt tartozás van az Andrássy úti székházat illetően, melyet az akkori Képviselőtestület „elfelejtett” kifizetni. Ennek az adósságnak az összege mintegy 600.000 Ft, mely tartalmaz gázszámlát, az ottani társasházi költségeket, illetve nem kevés összegű telefontartozást. Természetesen ekkor értetlenül álltunk mindez előtt, hogy a települési önkormányzat miért nem tett intézkedést a korábbi testület felé az adósságok kifizetésére vonatkozóan. Ekkor csupán válaszként azt a javaslatot kaptuk Dr. Korsós Ágnes főjegyző asszonytól, hogy lehetőség van egy kérelem benyújtására a Közgyűlés felé, hogy ezen tartozásokat engedjék el a Roma Önkormányzatnak. Abban maradtunk, hogy a polgármesteri választás utáni szeptemberi Közgyűlésre be is viszik napirendként, ami természetesen nem történt meg. A tartozásokkal ekkor minden nem ért véget, mivel akkor derült ki az is, hogy a Jókai utcai székház vonatkozásában nagy összegű gázdíj tartozás állt fenn, melynek pontos összegét akkor nem ismertük. Itt szeretném megjegyezni, hogy ez a tartozás úgy alakult ki, hogy Ajtai Éva együttműködést kötött egy budapesti alapítvánnyal egy pályázat miatt, több személy is be volt ebbe vonva Vásárhelyről, voltak cigányok és nem cigányok is egyaránt, sőt ebben a programban díjazott mentorként részt vett Ajtai Éva is, akinek az alapítvány még előfizetéses telefont is biztosított. A program egyébként arról szólt, hogy minden hétvégén lejött valaki Budapestről, és beszélgetéseket tartottak a programban résztvevőkkel, akik havi rendszerességgel kaptak támogatást az alapítványtól, sőt még étkezést is biztosítottak a résztvevőknek. Az alapítvánnyal az együttműködésen kívül a helyiséghasználatra semmiféle megállapodás nem történt, így lényegében nem jogosan használták a székházat, a téli időszakban „ingyen volt” a fűtés, így halmozódott fel a később ismertté vált majd 300.000 Ft-os gázszámlatartozás. Ajtai Évát megkérdeztük, hogy mi lesz ennek a gázszámlának a kifizetésével, mivel ez az ő felelőssége volt, válaszként azt kaptuk, hogy majd beszél az alapítvánnyal, hogy fizessék ki a gázszámlát. Miután ismertté vált a tény, hogy az alapítványnak nem volt jogosultsága használni a programjára a Jókai utcai székházat még annak ellenére sem, hogy Ajtai Éva személyesen mentorként közreműködött a programban, mivel nem volt az Önkormányzattal a helyiséghasználatára semmiféle megállapodása. Természetesen próbáltam felvenni a kapcsolatot az alapítvány vezetőjével, de nem lelhető fel, később egy magát felelős személynek nevezett személlyel beszéltem, akit meghívtam Vásárhelyre az ügy tisztázása érdekében, de ezt követően talán két alkalommal beszéltem vele telefonon, később nem jelentkezett, mindeközben Ajtai Évával viszont tartotta a kapcsolatot, így következtettem később arra, hogy „valaki” lebeszélte a velem való találkozásról. Szeretném még megjegyezni, hogy időközben olyan tájékoztatást kaptam a települési önkormányzattól, hogy kaptak korábban olyan bejelentést, hogy a székházat lakhatásra is használják, így viszont még érthetőbb volt az ekkora összegű gázszámla. Szeretném még megjegyezni, hogy Rostás Béla korábbi elnökhelyettes (Ajtai Éva fia) még 2012. februárjában felvett fizetési előleg jogcímen 115.000 Ft-ot, ebből 81.974 Ft-tal a mai napig nem számolt el többszöri fizetési felszólítás ellenére sem, kénytelenek vagyunk bírósági úton érvényesíteni követelésünket.
RK: A korábbi frekventált helyen lévő Andrássy útról a Kincses telepre, a Jókai utcára költözött a Roma Önkormányzat. Úgy értesültünk, hogy a székhelyváltoztatásra azért volt szükség, mert a Kincses telepen a roma lakosság lélekszáma nagyobb, mint máshol és szerették volna közelebb vinni a székhelyet. Nagyobb volt a megkeresése a Roma Önkormányzatnak?
M.A.: Először is szerkesztő úr, azt szeretném megjegyezni, hogy valóban a nagyobb a roma lélekszám a Kincses telepen, viszont arra a kérdésére, hogy nagyobb-e a látogatottsága a Roma Önkormányzatnak, azt tudom mondani, hogy nem. Sőt, sokkal kevesebben járnak az ügyfélfogadásra, a városban lakók pl. egyáltalán nem keresik az Önkormányzatot, mivel számunkra meg a város másik végén van a székhely. Ajtai Éva kezdeményezte a székhelyváltozást, valóban azzal az indokkal, hogy közelebb van az ottani lakóknak, mivel többen élnek ott, de az igazság az, hogy nem ez volt a valódi ok. A Jókai utcai székház az Andrássy úti irodától sokkal kisebb alapterületű, de Ajtai Éva személyes tevékenységéhez szükség volt egy nem belvárosban lévő helyiségre, amely adott esetben a Roma nemzetiségi Önkormányzat székháza, mivel magánemberként használtruha értékesítésével foglalkozik, melyhez szüksége volt a ruhák tárolására, viszont mindez a belvárosba nem illet volna bele.
RK: Megkötötték az együttműködési megállapodást a települési Önkormányzattal?
M.A.: Azt kell mondanom, hogy igen, de mindez nem volt egyszerű. Amikor 2011. januárjában ismertetésre került a Főjegyző asszony és a Jogi Iroda által a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, melynek akkor lépett hatályba, így az együttműködési megállapodás váratott magára, mivel a törvény által át kellett alakulni kisebbségi önkormányzatról nemzetiségi önkormányzattá az elnevezését illetően. Ugyanekkor képviselői tisztségemben jeleztem Főjegyző asszonynak, hogy ne kerüljön arra sor, mint évekkel ezelőtti időkben, hogy egy előre megírt együttműködési megállapodást tesznek le elénk elfogadásra anélkül, hogy kölcsönösen ne egyeztetnénk a megállapodás tartalmáról. Főjegyző asszony érzékelte a testület hozzáállását, erre azt mondta, hogy egyeztetni fogunk. Mindez viszont nem így történt, mivel úgy történt, ahogy eddig hagyományként alkalmazott megszokásként gyakorlott a települési önkormányzat, egy előre megfogalmazott megállapodást küldtek meg a részünkre, mely tartalmában a számunkra hiányos és nem volt megfelelő. Így később határozatot hoztunk az én javaslatomra, hogy készítünk mi is egy megállapodás- tervezetet, mely kifejezetten az új nemzetiségek jogairól szóló törvényhez igazodik, amelyet beterjesztünk majd a város vezetőinek úgy, hogy ha kell akár többször is egyeztessünk, hogy egy megfelelő, mindkét fél számára elfogadható megállapodás szülessen, mivel az önkormányzat által elkészített tervezet pl. nem tartalmazta a személyi és tárgyi feltételeket a székhelyen, valamint az infrastruktúrához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselését, melyről a törvény 80. §-a egyébként értelemszerűen rendelkezik.
Tervezetünkben szerepelt pl. a Lakásügyi Tanácsadó testületbe való delegálás lehetősége, mely végül nem került be, mivel azt a javaslatot kaptuk, hogy a megörökölt tartozások rendezését, illetve a Lakásügyi Tanácsadó Testületbe való delegálás lehetőségét egy külön megállapodásban rögzítsük, így aláírtak az együttműködési megállapodást. A külön megállapodás érdekében személyesen egyeztettünk Dr. Kószó Péter alpolgármester úrral, valamint Dr. Makó András aljegyző úrral, aki jelenleg a Járási Hivatal vezetője. Az egyeztetésen mind az alpolgármester úr és az aljegyző úr is azt mondta, hogy van lehetőség a Lakásügyi Tanácsadó Testületbe való delegálásra úgy, hogy írjunk a Közgyűlésnek, hogy a jelenlegi roma tagot a Közgyűlés hívja vissza a Lakásügyi Tanácsadó Testületből, mivel a megalakulás óta a jelenlegi tag a testületi munkában nem vett részt, így egy időben lehetőség van új tag delegálására. Ugyancsak írjunk a Közgyűlésnek, hogy a megörökölt Andrássy úti vonatkozású tartozást engedjék el. Akkor ebben maradtunk, a Közgyűléshez meg is írtuk a kéréseket mindkét ügy tekintetében, de később miután Almási Istvánt megválasztották polgármesternek, kaptam tőle egy levelet, mely azt tartalmazta, hogy a megörökölt tartozás vonatkozásában a Közgyűlésnek nincs semmiféle jogosultsága a döntésben, így azt javasolta, hogy forduljunk az Andrássy úti társasház jogi képviselőjéhez. A Lakásügyi Tanácsadó Testületbe sincs delegálási lehetőség, mivel a testület választási ciklusban működik, így a delegálásra majd a 2014. évi választások után kerülhet sor. Így teljesen hiábavaló volt az egyeztetés az alpolgármesterrel, illetve az akkori aljegyzővel, mivel kiderült teljesen félrevezettek minket, hogy az együttműködési megállapodást írjam alá. Bevallom jó kis trójai faló volt! (mondja nevetve az elnök)
RK: A 2012. decemberi Közgyűlésen elutasította a Képviselő testület a Roma Önkormányzat adósságának átvállalását, mely épp a megörökölt tartozásra vonatkozott. Miként érte ez Önt?
M.A.: Őszintén bevallom, hogy nem ért váratlan meglepetés a döntést illetően, de meg kívánom jegyezni, hogy az előterjesztésünkre amiatt került sor, mert időrendben előtte kaptunk egy fizetési felszólítást a települési önkormányzattól, mely épp arról szólt, hogy az Andrássy úti tartozást a települési önkormányzat kifizette, melyről előtte nem nyilatkoztak, mindvégig úgy tudtam az átadás-átvétel óta, hogy ez a tartozás még fennáll, nincs még kifizetve, hisz ezért került elő megörökölt tartozásként. De arról időközben a települési önkormányzattól nem kaptam semmiféle tájékoztatást, hogy ezt a tartozást ők kifizették és a továbbiakban nekik tartozunk, hanem egyik napról a másikra kaptunk tőlük egy fizetési felszólítást. A döntéssel kapcsolatban el kell mondanom, hogy ha a várost és a Képviselőtestületet érdekelné a Roma Önkormányzat működése, vagy ha választáson kívül is fontosnak tartaná a cigányság felzárkóztatását, akkor egyhangúan szavazták volna meg az előterjesztésünket, de szeretném kiemelni a testület két képviselőjét, Kis Andrea képviselő asszonyt és Havránek Ferenc képviselő urat, akik igennel szavaztak.
RK: Ekkora adóssággal hogyan tovább elnök úr?
M.A.: Természetesen van tovább, mert hiszek a folytatásban, ezért is döntöttünk úgy, hogy a korábban bevezetett Újrakezdés program helyett egy Újratervezés kell, amellyel meg kell hoznunk olyan döntéseket, amely által tudjuk orvosolni a problémákat, megtudjuk szüntetni a likviditási problémát. Szükség van emellett megszorításokra, ami pl. a kiadásokat csökkenti, illetve segít az adósság megszüntetésében, ezért hoztuk még decemberi ülésünkön azt a döntést, hogy a Jókai utcai székházat visszaadjuk, hisz a fenntartásáról nem tudunk jelen esetben gondoskodni.
RK: A korábban említett nemzetiségek jogairól szóló törvény nem arról rendelkezik, hogy a fenntartási és rezsiköltségeket a települési önkormányzatnak kell vállalnia?
M.A.: De igen, a törvény valóban ekként rendelkezik, de a települési önkormányzat magára nézve nem vállalta a rezsiköltségek vállalását. De itt nem csak erről szól a hiányosság, pl. 2011. januárja óta kérjük, hogy a települési önkormányzat biztosítson nekünk egy saját e-mail címet a város domain nevén, illetve a városi portálon biztosítsanak egy oldalt a részünkre, melyet azóta se biztosítottak, mert nem akarnak.
RK: Hol lesz a Roma Önkormányzat székhelye?
M.A.: A decemberi ülésünkön egy időben SZMSZ-t is módosítottunk épp emiatt, mivel székhely nélkül nem maradhat az Önkormányzat, ezért a Városházán van a székhelyünk, a Kossuth tér 1. szám alatt.
RK: Hogyan fogja ellátni a munkáját, mivel jelenleg nincs irodája az Önkormányzatnak?
M.A.: Ez valóban a mai napig talány, mivel erről még nem történt semmiféle egyeztetés a települési önkormányzattal. Figyelembe véve, hogy minden tárgyév januárjában van az együttműködési megállapodások felülbírálásának a határideje, így a felülbírálás egyik kiemelt pontja lesz az iroda kérdése, melyre nagyon nagy szükség van, különösen gondolok itt a fogadóórákra. Talán most sikeresebb és eredményesebb megállapodást köthetünk, viszont fennáll az is, hogy ha nem fogadják el azokat a kéréseket, melyeket mi tervezünk a megállapodásba, nem fogom aláírni a megállapodást.
RK: Hát nem egy felhőtlen kapcsolat az Önöké elnök úr.
M.A.: Mielőtt azt vonnák le következtetésként az olvasók, hogy egyébként rossz a kapcsolatunk a települési önkormányzattal, azt kell mondjam, hogy nem felhőtlen, de működő kapcsolat van jelenleg közöttünk.
RK: Mi az oka elnök úr a véleménye szerint annak, hogy általánosan országszerte nem túlságosan jó az együttműködés a Roma Önkormányzatok és a települési önkormányzatok között?
M.A.: Álláspontom szerint a válasz erre nagyon is egyszerű. A cigányságra országosan, de településekre lebontva csupán a választások idejére van szükség, mert szükség van a szavazataikra. Ebben viszont nagy a felelősség a roma vezetőknek is, mivel azon vezetők, akiknek „sikerül” lepaktálni az aktuális város vezetőkkel, azoknak nincs problémájuk, mivel ezáltal a Roma Önkormányzat is úgy gondolom, hogy megfelelően működik, a város támogatja azt a Roma Önkormányzatot. Viszont nem véletlenül mondtam azt, hogy nagyon nagy a felelőssége azoknak a roma vezetőknek, akik erre használják tisztségüket, mivel mindez csupán a saját hasznukra van segítségül. Ezeket az embereket szoktam nevezni politizáló romáknak, mivel nem az az érdekük, hogy segítsenek a romáknak, hanem hogy „eladják” a romákat.
RK: Ez Hódmezővásárhelyre is vonatkozik?
M.A.: Ez mindenhol így működik, nincs kivétel az országban.
RK: Úgy értesültünk, hogy Ön nagy lépéseket tett egy mozgalom elindításában, a cigányság országos egységének az előteremtése érdekében.
M.A.: Látom Önök is végzik a munkájukat szerkesztő úr, hisz ez már országos politika.
Az értesülésük nem pontatlan és nem is hiányos, mivel csakugyan én kezdeményeztem egy egyfajta mozgalom elindítását, ami inkább az egységre és az országos koalícióra összpontosul. Ahhoz, hogy a magyarországi cigányság lépéseket tudjon tenni a saját felzárkóztatásának az érdekében, hogy az az integráció melyről a rendszerváltás óta kormányok csak beszélnek, de tettek érdemben azóta sincsenek, egy egységre van szükség, hogy saját kezünkbe vegyük a problémák megoldását, de ezt csak és kizárólag egységben tudjuk elérni, közösen tudjuk megvalósítani. Nincs szüksége a cigányságnak lepaktálni bármely párttal, mert épp ez okozta a problémákat már mintegy 23 éve. A pártok nagyon is jól tudják, hogy ha a cigányság egységre kerül, meg van a lehetősége akár annak, hogy kormányzati szerephez jusson természetesen koalícióban. Épp ezért tették azokat a lépéseket a pártok és a települések polgármesterei, hogy mindez ne tudjon megvalósulni, mivel az nekik nem kedvezne, mert akár meginogna a polgármesteri székük is. Olyan országosan elismert, hátuk mögött évtizedes tapasztalatokkal rendelkező roma politikussal konzultáltam, akikkel közösen szervezzük ennek a mozgalomnak az elindítását és az egység megteremtését. Országos bejárást tervezünk elsődlegesen a megyéket illetően, akiknek bevonásával elérhetővé válnak a megyéikben működő roma önkormányzatok, illetve roma szervezetek. A cigányságnak nem konzervekre és élelmiszerekre van szüksége, melyet a választások idején osztogatnak. A cigányságnak egységre és együttműködésre van szüksége, amellyel fontos szerephez juthat annak érdekében, hogy megszűntessük, hogy rólunk, de nélkülünk döntsenek a sorsunkat érintően.
Ennek épp itt az ideje a rendszerváltás után mintegy 23 évvel, mert vannak lemaradásaink, melyeket pótolnunk kell és vannak olyan fontos prioritású programok, melyeket meg kell valósítanunk.
Nincs szükségünk olyan emberekre viszont, mint pl. Kolompár Orbán, aki nem a cigányságon belül, hanem országosan is leszerepelt a mindenki által ismert cselekménye miatt, és nincs szükségünk Farkas Flóriánra, aki eladta a magyarországi cigányságot, akinek fontosabb a saját országgyűlési képviselői tisztsége, mint amire egyébként a 2010. évi választáson vállalkozott. Itt szeretném felhívni a figyelmet azon roma testvéremnek, akik e két ember szerveződéséhez tartoznak, hogy itt az idő, hogy ébredjenek fel Csipkerózsika álmukból és tegyenek ők is lépéseket az adott környezetükben annak érdekében, hogy minél többen csatlakozzanak a koalícióhoz, értelemszerűen ők maguk és családjuk is.
RK: Ön is vállal valamilyen szerepet ebben a roma koalícióban?
M.A.: Már vállaltam akkor, amikor úgy döntöttem, hogy megteszem a lépést az egység előteremtése érdekében történő kezdeményezéssel.
RK: Elnök úr, Ön miben látja jelenleg a problémákat?
M.A.: Nem csak az idő, hanem talán egy könyv is kevés lenne ahhoz, hogy valóban felvázoljam az orvosolandó problémákat. Európai Unió által közzétett feltétel szerint a magyarországi cigányság felzárkóztatásának elősegítése érdekében két fő prioritás van, az oktatás és a foglalkoztatás.
Az oktatásról annyit, hogy bármennyire is beszélnek a kormányok a szegregáció megszüntetéséről, vannak olyan helyek az országban, ahol mind a mai napig vannak iskolák, ahol működnek szegregált osztályok, de annak érdekében, hogy ezek az osztályok megszűnjenek, egyik kormány sem tesz érdemben semmit.
Itt a foglalkoztatás: nincsenek munkahelyek, amit rendkívüli módon erősítenek, az a közfoglalkoztatás, mely alulfinanszírozott és országosan nem megfelelően működő. A cigányság munkához jutását maga a közfoglalkoztatás sem oldja meg. Ahhoz, hogy valójában a romákra nézve is működőképes legyen a közfoglalkoztatás, külön kellene működtetni a programot, a települési önkormányzat hatásköréből a roma foglalkoztatást a mindenkori Roma Önkormányzatok hatáskörébe kellene átadni. De ezt egyik kormány sem teszi meg, mivel épp az a szándéka mindegyiknek, hogy ellehetetlenítse a roma önkormányzatokat.
A roma közfoglalkoztatás a megfelelő finanszírozással eredményesen működne, ugyanakkor a bevételi forrásukat is nagymértékben elősegítené.
RK: Úgy tudom az Önök programjában is szerepel a közfoglalkoztatás.
M.A.: Igen, jól tudja. Mi egy teljesen saját hatáskörben működő közfoglalkoztatást tartunk fontosnak, ezt viszont a jelenlegi jogszabályok és a finanszírozás értelmében megvalósítani nem lehet. A mi célunk egy önkormányzati társulat létrehozása, amelynek az előkészületei már megtörténtek, ekként történő közfoglalkoztatás megvalósítás a tervünk. A társulást 3 roma önkormányzat kívánja létrehozni, melyhez reményeim szerint csatlakoznak a megyében működő további önkormányzatok is.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata ezen kívül közösen pályázik egy társulattal, mely által a számításaink szerint akár 600-650 főt is tudunk foglalkoztatni.
RK: Szeretnénk, ha később tájékoztatna minket majd minderről és a koalíció folyamatáról, hogy tájékoztatást tudjunk adni olvasóinknak.
M.A.: Természetesen, nagyon szívesen adok minkét témát illetően tájékoztatást.
RK: Elnök úr, köszönöm az interjút és engedje meg, hogy sok sikert kívánjak a munkájához.
M.A.: Úgy gondolom, hogy a sikerre nagyon nagy szükségünk van. Köszönöm a lehetőséget.
Kapcsolódó cikkünk:
A vásárhelyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat új stratégiája
