A leváltott makói igazgató a Délmagyarnak elküldött levelében rosszindulatúnak és sértőnek nevezte Lázár János megjegyzését, miszerint az intézmény színvonala folyamatosan csökkent. A volt igazgató szerint még csak nem is volt olyan elemzés, amely ezt vizsgálta volna.
A következő tanévtől is tanára marad a makói József Attila Gimnáziumnak Rója István. Ahogy a Délmagyarországon kívül, a fél magyar sajtó megírta, egyedüliként pályázott az igazgatói posztra, mégsem nevezték ki, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma változást akart.
Tény, hogy nála hosszabb ideig nem irányította még senki ezt az intézményt. A 22 év után leváltott vezető most a lapunkhoz és más sajtóorgánumokhoz is elküldött levelében köszöni a bizalmat és a közös munkát azoknak, akikkel 1995 óta együtt dolgozott, kollégáknak, diákoknak, szülőknek, hivatalnokoknak.
Kitér arra, hogy Lázár János országgyűlési képviselő az ő ügyében is nyilatkozott: hivatkozva az állami fenntartóra azt állította, az iskola színvonala folyamatosan csökkent. Rója szerint ez rosszindulatú és sértő megállapítás, mert nem volt olyan elemzés, amely ezt vizsgálta volna. A hét év alatt az iskolával kapcsolatban állt négy fenntartónak a mindennapi működtetés is sokszor feladta a leckét.
"Egy tanévet tartoztunk a Megyei Intézményfenntartó Központhoz. Ez volt a sötét középkor. Ahogy a népnyelv mondja: se pénz, se posztó. Néhány levélváltás volt az éves kapcsolatunk. Ezután jött a Makói KLIK, melynek igazgatója Farkas Éva Erzsébet (a jelenlegi makói polgármester – a szerk.) volt. Két tanévben költségvetésünk sem volt. Örültünk minden nyert pályázatnak. Egyik ilyen alkalommal a pályázati program kezdetén kértem a KLIK-től a pénzünket. A Makóra utalt pénzzel nem tudtak elszámolni. A határidő szorításában innovatív tantestületünk tagjaival adtuk össze a szükséges anyagi erőt, és valósítottuk meg tanulóinknak a pályázatban leírt programot, megtartva megszokott színvonalunkat."
Rója szerint elmozdításának nem volt szakmai, pedagógiai oka, csakis az, hogy kollégáival együtt aláírta a miskolci pedagógusok oktatáspolitikai vitairatát. Politikai döntés született tehát, amit kár szakmainak feltüntetni.
"Vajon a képviselőink tudják-e, hogy a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas vendégprofesszorának makói gimnazista volt a tolmácsa? Értesültek-e arról, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban a napelemmel működő autók világbajnokságán a negyedik helyezett magyar csapatban fiatal mérnökhallgatóként korábbi tanítványunk is ott volt? Megírtuk az újságokban, hogy az Európai Matematikai Leány Olimpián – ahol az országot négy tanuló képviseli – makói tanulónk először bronz-, majd egy év múlva ezüstérmet szerzett. Tudják-e rólunk, hogy a korosztályos országos labdarúgótorna zalaegerszegi döntőjében makói gimnazisták verték ki a Puskás Akadémia csapatát?" – emlékeztet a pedagógus, aki úgy írja alá a levelet, "hazám és tanítványaim iránti felelősséggel: Rója István magyar állampolgár."
Rója István továbbra is úgy látja, hogy az elmozdításának nem volt szakmai, pedagógiai oka, csakis az, hogy kollégáival együtt aláírta a miskolci pedagógusok oktatáspolitikai vitairatát.
