A középszintű vizsgasor többek közt Széchenyi reformprogramjára és Magyarország demográfiai helyzetére kérdezett rá, míg emelt szinten egyebek mellett a Rákosi-korszakról, valamint a céhes iparról kellett esszéket írniuk a diákoknak.
Hódmezővásárhelyen tegnap 485-en kezdték a középszintű és 21-en az emeltszintű történelem érettségit.
A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc volt, ezen belül a vizsgázók tetszőleges sorrendben oldhatták meg a feladatokat. A feladatlap első felében 12 rövid választ igénylő, úgynevezett tesztfeladat szerepelt, a második rész pedig szöveges, kifejtendő, úgynevezett rövid és hosszú esszéfeladatokból állt.
Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a IX. és a XX. század történelme adta. A feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmazott feladatot. Középszinten a vizsgázók az érettségi egésze alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, időrendben követték egymást, mint a köztársaság kori Róma, az oszmán hódítás, a középkori magyar városfejlődés, a barokk művészet, a dualizmus kori gazdaság, a nagy gazdasági világválság, valamint az Európai Unió intézményei. A 8 esszékérdésből melyek között szerepelt a magyar honfoglalás, a magyarországi reformáció kulturális hatása, Széchenyi reformprogramja, Magyarország demográfiai helyzete, valamint az ENSZ, hármat kell kidolgozni. A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont volt a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.
Az emelt szintű írásbeli érettségi vizsga időtartama összesen 240 perc volt, melyből az első rész megoldására 90 perc állt a vizsgázók rendelkezésére. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett megoldaniuk, melyekhez azonban nem használhattak atlaszt. A feladatok között szerepeltek a népvándorlás korára, a középkori gazdaságtörténetre, Hunyadi Mátyás korára, a XIX. századi városiasodásra, a bolsevik ideológiára, az 1930-as évek magyarországi politikájára vonatkozó, illetve a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (pl. európai integráció). A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre; a sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból, melyek során többek közt a céhes ipar, francia-Habsburg nagyhatalmi vetélkedés, ipari forradalom Németországban, Anjou-kori magyar társadalom, Ratio Educationis, a Rákosi-korszak politikai rendszere volt a középpontban , négyet kellett kötelezően megoldani. Ezekhez a feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott – a megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg.
A szaktanárok szerint a tavalyihoz képest egy árnyalatnyival nehezebb volt az idei középszintű érettségi. Az emelt szint inkább felelt meg a várakozásoknak, már a tekintetben is, hogy modernebb szemléletű volt, mint a középszintű feladatlap.
