15 éves a Vásárhelyi Kerámia Szimpózium címmel március 21-től Budapesten, a Duna Palotában tizenhét ország művészeinek mintegy 400 kerámiaalkotását állították ki.
Hódmezővásárhely 7000 éves kerámiaművészeti hagyománya folytatásaként jött létre a Vásárhelyi Szimpózium, amelyen 15 év alatt 17 országból 217 művész dolgozott. Minden művész az évente szeptember 2. hetében kezdődő hathetes munka után legalább egy művét a Városi Kerámia Gyűjteménynek ajándékozza. A kollekció mára csaknem 400 műtárgyat számlál. Az alkotásokat hazai és nemzetközi kiállításokon mutatják be - mondta Pannonhalmi Zsuzsa, Ferenczy Noémi-díjas keramikus, a szimpózium megalapítója az MTI-nek.
Nagyon színes, sokrétű anyag gyűlt össze a jubileumi tárlatra, mert gyári környezetben, 62 féle anyaggal - például porcelánnal, samottal, agyaggal - dolgoznak és technikai tudást is szereznek a Vásárhelyen működő négy kerámiagyárban. A művészek szabadon, kísérleti jelleggel használhatják a gyárakban rendelkezésre álló technikát.
Vásárhelyen létrejött az európai hírű kerámia központ, amelyben a szakmai irányítást a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány kurátorai végzik. A magyarok mellett török és francia művészek is érkeznek szeptemberben a hathetes Hódmezővásárhelyi Kerámia Szimpóziumra, ahol 1998 óta évi 15-20 keramikus dolgozik. Minden évben több külföldi is van köztük. Idén Vénusz lesz a téma, mert ahogy Pannonhalmi Zsuzsa fogalmazott, "nemcsak a willendorfi Vénusz létezik, a 11,1 centiméteres agyagszobrocskát az alsó-ausztriai faluban 1908-ban tárta fel Szombathelyi József régész, hanem a magyar is, a Hódmezővásárhely melletti Kopáncs-Kökénydombon talált 7 ezer éves 20 centiméteres ülő anyafigura."
Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikus visszatért Vásárhelyre, samott és porcelántömbbe a vásárhelyi lövészdandár közreműködésével golyót lövetett, ezzel a roncsolt formával égette ki a tárgyat. Rendszeresen jönnek a szimpóziumra a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szilikát tanszékének hallgatói és más országokból, így az Egyesült Államokból, New Yorkból is érkeznek egyetemisták tanulni - mutatott rá Pannonhalmi Zsuzsa. Ő maga Fénytestek címmel készített kerámiaszobrokat, amelyek sarkköri fekete-fehér érchegyet ábrázolnak porcelánlapra téve.
A Művészek Majolika és Agyagipari Telepét 1912-ben Endre Béla festő, grafikus, Kallós Ede, Pásztor János és Rubletzky Géza szobrász, Smurák József, Arad város főépítésze, Tornyai János festőművész és Weisz Mihály vásárhelyi csizmadia, költő, keramikus alapította. A kezdeményező Tornyai volt, aki Párizsban sokhelyütt népi kerámiákat látott, így Munkácsy Mihály műtermében is. A telep megalapításával az volt a céljuk, hogy a népi kultúra szín- és formagazdagságát áttegyék a polgári kultúrába.
A kiállítás április 8-ig tart nyitva a Duna Palotában.
