Rendhagyó történelemóra volt az Emlékpontban, egy csoport fiatalról akik emberi kiállásukkal mutattak példát arra, mit jelent az, hogy "a haza minden előtt."
Négy békéssámsoni fiatalember alapította meg 1951-ben a Magyar Ellenállási Mozgalmat, amely négy éven át a kommunista rendszer hibáira figyelmeztető szórólapokat terjesztett, kezdetben csak a környező települések vásárain, vasútállomásain, majd később az országszerte.
A szervezet egyik tagja, Arany-Tóth Ferenc volt az Emlékpont keddi rendhagyó történelemórájának vendége volt. (Leánya a Hódmezővásárhelyen élő Arany-Tóth Katalin költőnő, a város kulturális életének egyik aktív részvevője.)
A Németh László Gimnázium és a Gregus Máté Szakközépiskola diákjainak mesélte el történetét.
A békéssámsoni ellenállócsoport egykori tagjának beszélgetőtársa, Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze kérdésére elmondta: bár nem féltek, tisztában voltak az általuk vállalt veszéllyel. „A rendszer ellen való nyílt lázadás rituális öngyilkosság lett volna” – jelentette ki Arany-Tóth Ferenc, aki hozzátette: ezért nem is terveztek a szórólapozásnál radikálisabb fellépést. Sokan tudtak a szervezetről és segítették munkájukat, hiszen a röpcédulák előállításához vásárolt nagy mennyiségű papír és bélyegzőfesték kapcsán nem született bejelentés. A később húszfősre bővült szervezetük szigorú konspirációs szabályokat tartott be működése során, ennek jegyében például az új jelentkezők nem ismerhették meg a szervezet többi tagjait.
Szabályuk volt az is, hogy saját munkahelyükön tilos volt a szórólapozás, azonban ezt a fővárosi hajógyárban dolgozó egyik lelkes, de elővigyázatlan társuk megszegte, s az éjszakai műszakban szórólapokat helyezett el a gyárban. Az ÁVH már tudta, hogy a mozgalom Békés megyéből indult és az éjszakai műszak két békési dolgozójára ügynököt állítottak. Az ügynököt a hibázó tag elvezette a mozgalom többi résztvevőjéhez, így amikor a szervezetet feltérképezték, valamennyi tagot elfogták.
Arany-Tóth Ferenc a tárgyalását követően kényszermunkatáborba került, ahol szenet bányásztak. 12 év után, 1963-as amnesztiának köszönhetően szabadult ki. Eredeti szakmájában, agronómusként soha nem tudott elhelyezkedni.
Arany Tórh Ferenc idén március 15-e alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetést.
Kapcsolódó cikkünk:
Ezen a napon hullott le a kommunizmus utolsó béklyója Magyarországról
