A Berkeley kutatólaboratórium szerint, közel annyi halálos áldozatot követel az otthonainkban lévő szennyezett levegő, mint ahányan az utakon életüket vesztik. A kutatók harci ideggázként használt vegyületet is találtak már a konyhák levegőjében.
Az Environmental Health Perspectives című szaklapban megjelent tanulmányban a kutatók 70 különböző vegyület koncentrációját és annak egészségügyi hatását mérték fel. A lehetséges egészségügyi hatások a torokirritációtól kezdve, az asztmarohamon át, egészen a rákos megbetegedésig sorolhatóak.
„Száz és száz légszennyező anyag van otthonainkban, ha nem szellőztetünk megfelelően. És nem mondhatjuk, hogy ez lényegtelen téma, mert a rossz levegő, közel annyi halálos áldozatot követel, mint a közúti balesetek” – nyilatkozta Jennifer Logue a kutatás vezetője.
Míg korábban a házakban elsősorban a cigarettafüst és a radioaktív radon okozta a fő problémát, az elmúlt években a Berkeley Laboratórium kutatásai mutattak rá, hogy más légszennyező anyagokra is oda kell figyelni. A szálló porként ismert részecskék, és az akrolein nevű erős méreg, szintén komoly egészségügyi kockázatot jelent.
A nyugati országokban az emberek, az idejük 70-90 százalékát zárt terekben töltik, így az itt lévő levegő szennyezettsége sokkal fontosabb, mint a kültéri levegőé. Amennyiben a kinti levegő szennyezettsége meghalad egy szintet szmogriadót rendelhetnek el, azonban senki nem figyelmeztet arra, hogy otthonainkban milyen magas a levegő szennyezettsége.
A tanulmány elsősorban két anyagra, a kisméretű részecskékre és az akroleinre hívták fel a figyelmet. Az akrolein húsok sütésekor és olajok használatakor keletkezik és jut be a konyha légterébe. Ez a szennyezőanyag károsítja a DNS-t és az első világháború idején idegméregként használták. A kisméretű részecskék főzéskor, egyes tisztítószerek használatakor, vagy éppen gyertyák, füstölők használatakor jutnak a levegőbe, de a kinti levegő is tartalmaz káros részecskéket. A kisméretű szálló por hosszú távon károsítja a légzőszerveket és a keringést is és idő előtti halálozást okozhat.
A beltéri légszennyezettség nem új keletű, azonban az elmúlt években egyre nagyobb gondot okoz. A háztartások egyre gyakrabban szerelnek be műanyag ajtókat-ablakokat, hogy csökkentsék az energiakiadásokat, ám ezzel párhuzamosan a szellőztetési szokások nem változnak. A korábbi rossz ablakok miatt a lakásoknak volt egy természetes légcseréje, az új szigetelt nyílászárókkal ez megszűnt, és emiatt megnőtt a beltéri légszennyezettség. Holott csak sűrűbben kellene szellőztetni. Hasonló a helyzet kánikukában, amikor az ablakokat zárva tartják a kinti hőség miatt.
A Vásárhelyi Hírekben is többször írtunk olyan balesetekről, amikor a (sokszor energetikai korszerűsítési pályázat segítségével) kicserélt és jól záródó nyílászárók a szén-monoxid mérgezésben játszottak szerepet.
Az Egészségügyi Világszervezet egy korábbi tanulmánya szerint, világszerte 3,5 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettség miatt, ami sokkal magasabb szám, mint ahány halálos áldozatot követel a malária, vagy az AIDS (1,8 millió). A fejlődő országokban a fő gond a főzés, mert a nyílt láng használata során légszennyező anyagok keletkeznek, míg a fejlett országokban a főzés mellett a szigetelt nyílászárók és a rossz szellőztetés, valamint a tisztítószerek, lakásdekorációs termékek a magas légszennyezettség okai.
