Fények, táj, szabadság! Ezek a szavak és értelmük kell hogy eszünkbe jussanak Bányai Béla a Kertvárosi Nyugdíjas Lakóparkban február 18-án megnyílt kiállításának képeit nézve.
Közel félszáz művet állított ki Bányai Béla festőművész, a Mártélyi Képzőművész Táborok Baráti Köre elnöke. Ahogy ezt Dömötör János egyszer megfogalmazta, „Alkotói világát a szűkebb haza képezi: tájképek, utcarészletek jelentenek számára ihlető forrást. Ezeket az élményeit írja át, teremti újjá rá jellemző finom, párás, ködös, sejtelmes árnyalatokban. A romantika sem teljesen idegen tőle.” A Kertvárosi Nyugdíjas Lakóparkban február 18-án megnyílt kiállításának képei, éppen ezt az üzenet hordozzák. Fények, táj, szabadság! A kiállítás képeit nézve ezek a szavak és értelmük kell hogy eszünkbe jussanak, mondta a Vásárhelyi Híreknek Bányai Béla. Megfogalmazása szerint, amikor levegőt vesz az ember, akkor felfelé néz. Ezek a képek is „felfelé néznek”: megmutatják, hogy a horizont, egy táj milyen sokszínű, napszakonként, de akár óránként is hogyan változik. Képeiből ez a természet, az alföldi táj iránti érzékeny tisztelet tükröződik. Érdekes megoldású sok kisebb képből álló, Bányai Béla saját elnevezésű „természetikonjai” pedig, arról adnak precíz képi tudósítást, milyen sok színárnyalat veszi körül az embert. Érdemes elsétálni a Nyugdíjas Lakóparkba, hogy ha csak egy rövid időre is, a természet színpalettáján kikevert és a festőecsettel rögzített szemet simogató színek részesei lehessünk.
