73 évvel ezelőtt „felvirradt a magyar nap, s a darutollas honvéd két évtizedes álmukból ébresztette a székelyeket”. Augusztus 30-án, pénteken este 6 órakor Észak-Erdély, a Partium és a Székelyföld visszatérésére emlékezik a Trianon Társaság és a Történelmi Vitézi Rend helyi csoportja Hódmezővásárhelyen, a Németh László Városi Könyvtár előtt álló Wass Albert szobornál.

A bécsi Belvedere-palotában 1940. augusztus 30-án került sor az úgynevezett második bécsi döntésre, amely alapján Észak-Erdély több mint 43 ezer négyzetkilométeres területe közel 2,2 millió lakossal ismét Magyarország fennhatósága alá került. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és a Székelyföld.

Románia már korábban kénytelen volt átengedni a Szovjetuniónak Besszarábiát és Észak-Bukovinát, majd Bulgáriával is megegyezett Dél-Dobrudzsa átadásáról. Ugyanakkor elutasította a magyar követelést, hogy mondjon le Erdély nagy részéről. A bukaresti kormány a vitában a németeket kérte fel a közvetítésre. Bécsben Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter a magyarok javára döntött. (Az anekdotikusan hangzó történet szerint Manoilescu román külügyminiszter a döntés kihirdetésekor elájult.)

A magyar honvédség szeptember 5-én lépte át a trianoni határt, és szeptember 13-án teljesen birtokba vette a területet. Az egyetlen jelentősebb incidensre szeptember 9-én, Ördögkút községnél került sor, ahol több halálos áldozattal járó tűzharc bontakozott ki a magyar alakulatok és a román fegyveresek között. A lakosság mindenhol óriási örömmel fogadta a magyar honvédeket, szeptember 5-én a szatmárnémeti (képünkön), 6-án a nagyváradi és 11-én a kolozsvári bevonuláson vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó is részt vett.