Január 24-én kihirdették az SZTE Mezőgazdasági Karán keresztféléves képzésben induló vidékfejlesztési agrármérnök mesterszak ponthatárait.

Képünk az idei Educatio kiállításon készült Budapesten

Az ország minden egyetemén induló keresztféléves képzés ponthatárait január 24-én hirdették ki. A Szegedi Tudományegyetem vásárhelyi Mezőgazdasági Karán a nappali képzésben 90, míg a levelezőre jelentkezők 70 pont felett nyertek felvételt az állami finanszírozású idén először induló mesterképzésre.

Dr. Komarek Levente tájékoztatása szerint a vidékfejlesztési agrármérnöki MSc – nappalira 3, a levelezőre (MLA) 32 fő nyert felvételt.

Az Oktatási és közkapcsolati dékánhelyettes elmondása szerint, összesen félszáznál több jelentkező volt, ami nagyszerű sikernek könyvelhető el, hiszen a vásárhelyi karra felvett vidékfejlesztési agrármérnöki MSc szakra felvettek száma, az ország többi egyetemére felvettek számának a felét adja ki.

Tavaly nyáron írtuk elsőként a Vásárhelyi Hírekben, hogy októbertől elindul a 2018-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás. A februárban induló képzésekre november 15-ig lehetett jelentkezni. 

Különösen előnyös ez a mesterképzés, a Mezőgazdasági Karon első diplomát szerezettek számára, hiszen ugyanott, az ismert körülmények között folytathatják tanulmányaikat, hogy másoddiplomát szerezzenek.

Megtudtuk, a Kar tervezi indítani szeptemberben is a vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzést, ami lehetővé teszi azok számára is a továbbtanulást, akik addig nyelvvizsgát tesznek, mert a képzésre csak az államilag elfogadott nyelvvizsga megléte után kézhez kapott diplomával lehet jelentkezni.     

Dr. Horváth József dékán a Vásárhelyi Híreknek elmondta, a vidékfejlesztési agrármérnökök az erőforrások optimális felhasználását biztosító termelő, elosztó és szabályozási, valamint a termeléssel, a szolgáltatásokkal összefüggő szervezési és irányítási folyamatokat felügyelik.

A hallgatók részletesen megismerik az európai és a magyarországi vidék- és területfejlesztés működésének sajátosságait (a mezőgazdaság vidékmegtartó és fejlesztő szerepét) és a sajátosságok okait, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakigazgatás rendszerét és működését.

A dékán azt is elmondta, a vidékfejlesztési agrármérnökök alkalmasak lesznek tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére. Képesek lesznek pályázatok írására, projektek menedzselésére, szaktanácsadási feladatok ellátására. A végzett mérnökök felkészültek lesznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.