Irodalomtörténeti ínyencségeket tartogatott Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban hétfő este megrendezett könyvbemutatója.
Ezek egyiket a generációk egész sorának legszeretettebb magyar költőjének, Radnóti Miklósnak hódmezővásárhelyi vonatkozású emlékeinek felelevenítése volt.
Radnótit, mint azt Dr. Miklós Péter az est során elmondta, Glatter vezetéknéven anyakönyvezték, majd névváltoztatási kérelmére Radnóczira változtatták nevét, de Radnóti néven publikált. A költő felhőtlennek nem nevezhető kapcsolatot ápolt a vásárhelyi könyvtár névadójával.
Erről Bíró-Balogh Tamás elmondta, hogy négy kötetet is dedikált Németh Lászlónak. Az első bejegyzések hangneme baráti, azonban az 1939-et követően – vélhetően a zsidó törtvények életbe lépésének okán – megromlott a viszonyuk, Radnóti naplójában olyan keresetlen szavakat fogalmazott meg, amely után lehetetlennek tűnt kapcsolatuk folytatása. Azonban egy 1944. januári dedikáció, amelyben mély tisztelettel és őszinte szeretettel ajánlotta kötetét a költő valószínűsíti, hogy Németh László igyekezett Radnóti segítségére lenni.
Dedikáció igazolja azt is, hogy az egyébként nem sokat utazó Radnóti Miklós Hódmezővásárhelyen járt 1935. május 25-én, amikor a könyvtár akkori igazgatójának, Vizi Albertnek dedikált könyvet. E látogatás során kereste fel a szerb ortodox templomot, amelynek ikonosztázán látható Szent Náhum képe is, s nem véletlen, hogy Náhum próféta alakja megjelenik a költő nyolcadik eclogájában is.
Ez a kötet azonban nincs meg. Ezért a kutató a vásárhelyiek segítségét kérte: ha tudnak az 1983-ban elhunyt egykori könyvtárvezető házikönyvtárának hollétéről, értesítsék, hogy kiegészíthesse kutatását.
Bíró-Balogh Tamás ’A Könyvvel üzenek néked - Radnóti Miklós dedikációi’ című könyv szerzője Dr. Miklós Péterrel, az Emlékpont intézményvezetőjével beszélgetve arról is mesélt, hogyan sikerült a több mint hatszáz Radnóti-dedikációt kötetbe gyűjtenie.
– A dedikáció – bár csak pár soros szöveg dátummal és ajánlással – mégis információforrás az irodalomtörténész számára. Jelzi, hogy a két személy ismerte egymást, a megszólítás jellemzi kettőjük kapcsolatát, míg a keltezés rögzíti, hogy mikor és hol találkoztak, s ez támpontot adhat a további kutatásokhoz - mondta Bíró-Balogh Tamás.
Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak – ahogyan a családban és a közeli ismerősök szólították Fifi néninek - csak egyetlen könyve volt férje ajánlásával, hiszen együtt éltek, s ahogyan azt az irodalomtörténésznek elmondta, "miért is dedikálná az ágy egyik oldalán alvó a másik oldalon lévőnek" a közös családi könyvespolc könyvét. Viszont Gyarmati Fanni ajánlásával Bíró-Balogh Tamás egyre több dedikált kötetet lelt fel közgyűjteményekben, mint például a Petőfi Irodalmi Múzeumban, gyűjtőknél és házi könyvtárak örököseinél.
A szerző szólt a dedikált példányok pénzben is mérhető értékéről is: az egyik, Radnóti által mindössze két szóval ajánlott könyvért egy aukción hétmillió forintnál is többet fizetett az egyik licitáló.
– Azáltal, hogy a szerző saját kezüleg dedikálja könyvét, szakrális tárgy válik belőle – mondta Bíró-Balogh Tamás.
