Közel kilenc évtizeddel ezelőtt, Pünkösdkor avatták fel a magyar egység eszméit hirdető országzászló emlékművet Hódmezővásárhelyen, a Kossuth téren.
Az 1920. június 4-i trianoni diktátumot követően hazánkban szorosan összefonódott a nemzeti törekvés az elszakított területek visszacsatolásának gondolatával, melyből mozgalommá nőtte ki magát az országzászlók állítása mind Budapest székesfővárosban, mind a vidéki Magyarországon. Az országzászlók állandóan félárbocra engedett lobogója a magyar egység eszméit hirdette.
Hódmezővásárhelyen, 1934. Pünkösdjén több mint tízezer ember részvételével avatták fel az elszakított területekre emlékező és emlékeztető momentumot a Kossuth téren. Kriván Ferenc szobrászművész és ifjabb vitéz Koncz Péter építész alkotásán a zászló 5 méter magas fehér műkőalapzaton nyugodott, melynek lépcsőzetéből erőteljes és dinamikus vonalvezetéssel nőtt ki egy szabályos trapéz-oldalakat mutató tömb, tetején a rudat tartó magyaros dísszel. – írta az emlékműről a korabeli helyi újság.
A 88 évvel ezelőtti avatóünnepségen Urmánczy Nándor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának elnöke a következőket mondotta: „Az országzászló hódító úton van. A hódmezővásárhelyi már a nyolcvannyolcadik, amelyet felavatunk. Hódmezővásárhelyen, ezen az ősi színmagyar városban is hirdeti majd az országzászló, hogy nekünk nem szabad megalkudni....” Soós István polgármester vette át az emlékművet a zúgó éljenzés és taps közepette. Ezután a Városi Dalárda elénekelte a "Nem, nem, sohát", majd a Himnuszt követően cserkészek, leventék, frontharcosok, vitézek, iskolások és a szegedi "Bocskai sapkás" Turul Szövetség csapata vonult el tisztelegve az országzászló és az eseményen részt vevő József főherceg, a volt szegedi 46. közös gyalogezred egykori parancsnoka előtt. Az emlékmű vásárhelyi felavatásával városunkban is tárgyi kifejezésre jutott az országzászló nemzetegyesítő gondolata.
A második világháborút követően a vásárhelyi országzászló-emlékmű sem működhetett tovább eredeti funkciójában, 1948-ban átalakították szovjet emlékművé, majd 1956-ban lebontották.
