Bár ítélet még nincs, egy végzés szerint Hódmezővásárhely önkormányzatának Mindszenttel és Székkutassal közösen ki kell majd fizetnie 4,6 milliárd forintot. A pénzt az Erste Bank követeli. A pert végső soron a 2011-es víziközmű-törvénynek köszönheti a három település- írja a delmagyar.hu.

Hódmezővásárhelyt – Mindszenttel és Székkutassal együtt – az Erste Bank hívta perbe. A történet a kilencvenes években kezdődött, amikor Vásárhely belevágott a szennyvízcsatorna építésébe. Ésszerűnek látszott, hogy az önkormányzat a fedezet előteremtésére közös céget hoz létre a Berliner Wasserbetriebe nevű vállalattal. A német befektetés hosszabb távon térült volna meg, a kamatokból és az emelkedő vízdíjakból. Ez egy ideig megfelelt a városnak, aztán már nem. 2006-ban a vízműcég 3 milliárd forint értékben svájcifrank-alapú kötvényt bocsátott ki, ebből kamatostul vissza tudta fizetni, amit a német partner befektetett.

Egy rossz hitelt helyettesítettek jobbal, és akkoriban írt olyat az újság, hogy Hódmezővásárhelyen – talán az országban egyedül – csökken a vízdíj. A kötvénycsomagot egy év múlva a Raiffeisen Banktól átvette az Erste. A válság idején ugyan az árfolyamváltozás miatt nagy teher hárult a vízműre, de így sem lett volna semmi probléma, ha az Országgyűlés nem hoz törvényt az ivóvíz-szolgáltatásról. Az új jogszabály értelmében a Zsigmondy Béla Zrt. nem működhetett tovább önállóan, fuzionálnia kellett volna más szolgáltatóval. Az adóssággal terhelt cég azonban nem kellett senkinek.

A delmagyar.hu cikke arról is említést tesz, hogy a Magyar Energetikai és Közmű Hivatal megvonta a Zsigmondy Zrt. működési engedélyét, kijelölte új szolgáltatónak az Alföldvíz Zrt.-t.  A NAV felszámolási eljárást kezdeményezett a Zsigmondy ellen 2013 őszén. Az Erste Bank 4,6 milliárd forintos, a többi szállító 271 milliós hitelezői igényt jelentett be a felszámolást végző Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.- nél. Az Erste Bank bíróság elé citálta a várost, Székkutassal és Mindszenttel együtt, hogy ha már a vízművagyon az övék, a vele együtt járó adósságot is fizessék. A Szegedi Törvényszék első fokon tavaly márciusban elutasította a bank keresetét.

A Szegedi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és új eljárásra kötelezte a törvényszéket. A végzésből kiderül: az ítélőtábla úgy értelmezi a törvényt, hogy az adósságot mégiscsak a három önkormányzatnak kell kifizetnie. A törvényszéknek azt kell tisztáznia, hogy ez a teher milyen arányban hárul a három helyhatóságra. Ez az eljárás tart, a bíróság igazságügyi szakértőt kért fel.


Közben egy másik érdekes per is zajlott. Ezt a felszámolás alatt álló Zsigmondy indította saját tulajdonosával, az önkormányzattal szemben, hogy visszakapja azt a 400 milliót, amit kölcsönadott. A város azzal érvelt, hogy ha a vagyonnal együtt a kötelezettségek is őt illetik, valójában most már saját magának tartozik... A tábla ezt az érvelést elfogadta.

A kérdés ezek után az: ha jogerős ítélet születik az Erste Bank által kezdeményezett perben is, és Hódmezővásárhelynek, Mindszentnek és Székkutasnak fizetnie kell, mi történik egy 20 milliárdos költségvetésű önkormányzattal, ha a bank leemel a számlájáról több milliárdot? Vajon lehet-e más megoldást találni?

A delmagyar.hu cikke azzal zárul, hogy Hódmezővásárhely címzetes főjegyzője, Korsós Ágnes az eddig történteket röviden összefoglalta, és közölte: mivel még tart a per, nem tudnak bővebb tájékoztatást adni. Hozzátette: „Szeretném felhívni a figyelmét, hogy az ügyben jelenleg jogerős első fokú ítélet sincs, így a kérdésében érintett fizetési kötelezettség nem áll fenn. Azért sem tudunk nyilatkozni, mert az Erste Bankkal folyamatos egyeztetések zajlanak."