Egy székely faluban született, és egy spanyol kolostorban halt meg. Életútját és korának ellentmondásokkal teljes történetét idézik fel a Wass Albert Kör sorozatában, május 12-én a Németh László Városi Könyvtárban.
Élete és életműve előtt zavartan, tanácstalanul áll, aki jellemezni akarja. Annyi ellentétes jelző érvényes egyéniségére is, műveinek irodalmi értékére is, hogy végeredményben egyik jelző sem hiteles. Életútjából meg lehetne írni a század első felének ellentmondásokkal teljes történetét. Május 12-én délután 5 órakor a Németh László Városi Könyvtárban a Wass Albert Kör ’Idéző’ sorozatának keretében éppen ennek a páratlan életútnak a pillanatait idézi fel Dratsay Zsigmondné, a téma avatatlan ismerője.
Nyírő József kitűnően képzett teológus volt, jártas az irodalomban, érdekelték a különféle filozófiák tanításai. És a székely népballadák, népmesék, furfangos anekdoták ismeretében nőtt fel. Azután harmincéves korában - 1919-ben, amikor Erdély a magyar állami keretből a román állami keretbe kerül - egyszerre hátat fordít a papságnak, megnősül, kolozsvári újságíró lesz, és első novelláival Erdélyben is, Magyarországon is azonnal népszerű lesz. De nemcsak népszerű: azonnal a nagy író lehetőségének dicsfénye övezi. De jó hírét még fokozta az önéletrajzi regénye, az Isten igájában.
Uz Bence, Madéfalvi veszedelem, A sibói bölény izgalmas olvasmányok, amelyek sajátos világba vezetik el az olvasót. Nyírő József művei a mai 50-esek könyvtárának elmaradhatatlan darabjai.
